Feljelentjük egymást az adóhatóságnál

Szeret gonoszkodni a magyar, legalábbis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai erről tanúskodnak. A megindított vagyonosodási ellenőrzések negyedét ugyanis civil feljelentők (szomszédok, rosszakarók, elhidegült házastársak, munkatársak) bejelentései alapján indítják.

Vajon mi a menete egy ilyen ellenőrzésnek? Az adóhatóságtól lapzártánkig nem kaptunk választ a kérdéseinkre, így kénytelenek voltunk egy névtelenséget kérő adóellenőr információira is hivatkozni.

Hivatalosan a NAV munkatársainak a névtelen feljelentésekkel nem kötelező foglalkozni, a revizor mérlegelhet az ilyen esetekben. Ilyenkor gyakran pár perc alatt átnézik a megvádolt személy adóbevallását, hol lakik, milyen ingó és ingatlan vagyon szerepel a nevén.

– Sok olyan esettel találkozunk, amikor a mellettünk élő ismerős vagy házastárs jelent fel bennünket névtelenül – mondta Kocsis Zoltán, az adóellenőrzésekre specializálódott Dr. Vilmányi és Társa Ügyvédi Iroda közgazdásza. – Persze utóbbi esetben vissza is üthet a dolog, hiszen a házastárs vagyonát is vizsgálhatják, például a közös bankszámlák helyzetét.

Ha úgy ítélik meg, valóban fennáll az illegális gyarapodás lehetősége, akkor ellenőrzést indítanak. Erről már értesítik az érintettet is, a bejelentő nevét viszont adó-titok védi. A meggyanúsított személynek küldenek egy kérdőívet, amelyben rákérdeznek a vagyoni helyzetére.

A bejelentéstől az ellenőrzés elrendeléséig eltelhet akár egy esztendő is, innen pedig még tovább tarthat az eljárás. A nyertem a lottón duma itt már nem működik, mindent papírokkal kell igazolni. Ha nem megy, a hatóság megállapítja az eltérést, illetve azt, hogy ezután mennyi adót kellett volna fizetni. Ehhez jön még a bírság (az adóhiány további körülbelül ötven százaléka), illetve a késedelmi pótlék. Persze a döntés ellen több jogorvoslati lehetőség is nyílik, akár bírósághoz is lehet fordulni – mondta Kocsis Zoltán.