Tíz éven át üzletemberek és politikusok gyerekeinek életét óvta Debreceni Anita. A gyerektestőr legtöbbször a családdal élt, soha egy pillanatra nem pihenhetett, állandó készenlétben volt.
Gyerekkora óta vonzódott a fegyverekhez Debreceni Anita, de sosem gondolta, hogy lesz idő, amikor mindig stukker lesz a zsebében, és ha úgy adódik, használnia is kell. Párja is testőr volt, amikor megkereste őket egy kiképzőtiszt, hogy a világon elsőként alkossanak testőrpárt.
– A kiképzés során katonai közelharcot, menekítést és ki-emelten személyi védelmet tanultam. Komoly fizikai és pszichikai kihívás volt – emlékszik Anita. Testőrpárként rövid ideig dolgoztak, Anita hamarosan gyerekek mellé szegődött. Tíz éven át egymásnak ajánlották a családok. – Főként külföldi üzletemberek és politikusok gyerekeit védtem – mondja, de neveket nem említhet még ma sem, köti a titoktartási szerződés.
– A legkisebb hathetes volt, a legnagyobb 13 éves. A legelső lépés a bizalom megszerzése. Fontos, hogy akit védek, biztonságban érezze magát mellettem, és hallgasson rám. Könnyen szót értettem a gyerekekkel. Anita a legtöbb esetben a családdal élt, és éjjel-nappal őrködnie kellett: az udvaron, a játszótéren, tömegrendezvényen, sőt a cirkuszban is. – A kisebbek azt hitték, bébiszitter vagyok. Volt olyan család, ahol a gyerekszoba ablakán golyóálló szerkezet volt, ott tudta a kicsi is: azért vagyok vele, hogy az életét óvjam – meséli.
Előfordult, hogy tömegrendezvényről kellett kimenekítenie védencét, ráadásul úgy, hogy a gyerek ne ijedjen meg. Ma már ő is édesanya, csak a saját gyerekére vigyáz, de civilben is megmentett már néhány gyereket. Olyan apró jelek is felkeltik a figyelmét, amik az avatatlan szemnek nem tűnnek fel. Egyszer például észrevette, hogy egy férfi követ egy kislányt. Hívta a rendőröket, és kiderült: az illető többször volt büntetve pedofíliáért, úgyhogy aligha voltak jó szándékai.
