Cseh Lacinak elege van az ezüstből

Cseh László már a harmadik olimpiájára készül. Az elsőn még csak tizennyolc éves volt, de nem is annyira a rutintalansága miatt végzett a harmadik helyen, inkább azért, mert a rajt előtt néhány héttel eltörte a lábközépcsontját. Így is ragyogó eredménynek számít az athéni bronzérem.

Négy évvel később, Pekingbe már favoritként utazott, s ha nincs egy baltimore-i fiú, bizonyos Michael Phelps – egyesek szerint a Holdon, és nem Maryland államban született –, minden bizonnyal legalább egy, de az is lehet, hogy három aranyéremmel tér haza.

Így „csak” 200 és 400 méteres vegyes úszásban, illetve 200 pillangón szerzett ezüstöt. Londonban is az esélyesek közt emlegetik ebben a három számban, de nem az aranyra.

Phelps, illetve honfitársa, Ryan Lochte éppen azokban a számokban úszott félelmetes időt, amelyekben Laci is rajthoz áll, és sok szakember úgy véli, az amerikaiak verhetetlenek.

– Különleges módszerrel készültem az amerikaiak ellen, később talán elárulom a titkot, most még megtartom magamnak – mondta Cseh László, aki nem tagadta, a debreceni Európa-bajnokságon szerzett három aranyérme jelentős önbizalmat adott neki.

– Nem lehet állandóan a riválisokat nézegetni, méricskélni, ki mennyit úszott, nekem egyedül Cseh Lászlóra kell figyelnem. Én már az év elején tudtam, hiába mondogatta Phelps, hogy négyszáz vegyesen nem indul, ott lesz a londoni rajtnál.

Mellesleg ha most verseny nélkül ideadnának három ezüstérmet, nem fogadnám el, mert akkor sohasem ­tud­nám meg, mire mentem volna Londonban. A medencében fogok bizonyítani, s tudom, a maximumot kell kihoznom magamból, ha aranyat akarok nyerni.

Laci elárulta, egy picit azért elege van abból, hogy mindenki Phelpsszel nyaggatja, de igyekszik függetleníteni magát a külső körülményektől. Sportpszichológus segítségét is kérhetné, járt is hozzá egy darabig, de most már kellő rutint szerzett ahhoz, hogy ura legyen a helyzetnek.

Éppen elég támogatást kap párjától, Diától, aki két diplomával a zsebében csak a londoni torna után vállal újra munkát, hogy minél több időt tölthessen Lacival.

Ha csak teheti, elkíséri az edzésekre, intézi ügyes-bajos dolgait, és otthon, halásztelki házukban várja. Már amikor a párja Pesten van, mert az idén is bőven kijutott az edzőtáborozásból, az angliai utazásig – egy párizsi versenyt leszámítva – szinte végig Balatonfűzfőn készül a csapat. Szórakozás? Nos, ebből nem sok jutott az utóbbi hónapokban.

– Még a halakat is békén hagytam idén, pedig szenvedélyes horgász vagyok, de éppen elég vizet látok a medencében, ezért maradt a zene, a televízió, néha egy-egy mozi, de engem szinte minden kikapcsol, ami nincs összefüggésben az úszással – tette hozzá a magyar sztár. – Lehet, hogy London után egy darabig még egy pohár vízre sem tudok majd ránézni...