Gregor: nem tudtam, mikor kell hazudnom

Tavasszal még elég bizonytalannak tűnt a jövője, hiszen el kellett jönnie a Magyar Színházból. Mit érez most, ha egykori teátrumára gondol?

Február 29-én ért véget ez az időszak, igaz, két éve már nem játszottam. Tizennégy éven át bíztak az bennem, főszerepeket játszottam, így nagyon fájt, amikor egy kollégám közölte: vége. Jó ideig, ha meghallottam a színház nevét, mintha kést döftek volna a szívembe. Elsősorban lelkileg volt nagyon nehéz, nem feltétlenül anyagi szempontból, de tény, bennem volt az is, hogy nem tudok lógni a levegőben két gyerekkel. Szeptembertől az Új Színházhoz szerződtem, már próbálok is. Az új munkahely miatt már távolról tudom szemlélni az év eleji csalódást.

A filmszerepek miért kerülik el mostanában?

Negyven év alatt két filmben szerepeltem. Egyszerűen rosszul vagyok a castingoktól. Ha egy külföldi rendező hív, akkor nincs vele gondom. De úgy gondolom, hogy sokkal többet tudnak meg rólam, ha eljönnek és megnéznek egy színházban, vagy az interneten. Számomra egy apró szobában improvizálni megalázó. Nem beszélve arról, hogy manapság már a gáz­óra-leolvasót is meghívják castingra. Emlékszem, az egyik filmes szerepemre a nagy riválisom egy modell volt – nem mondok nevet.

Jól tudjuk, a televíziózásba is belevágta a fejszéjét?

Már két felvételen is túl vagyok. Fricska címmel egy beszélgetős műsort vezetek. Gyakorlatilag szabad kezet kaptam, csajok, pletykálkodás, bármi belefér. Számomra is érdekes tapasztalat ez, hiszen magam sem hittem volna, hogy ennyire megnyílnak nekem a vendégeim. Cseke Katinkával, Gergely Robival és Nyertes Zsuzsival is forgattam már. Utóbbi kérte is, ne kérdezzem pikáns dolgokról, mert nekem még azokra is válaszolna. Érdekes a másik oldalon ülni. Én megjártam a poklot a túloldalon, nem tudtam, mikor kell majd hazudnom, miért kell majd magyarázkodnom. Élvezem ezt az új helyzetet.

Tényleg nem történt semmi rossz önnel az elmúlt egy évben?

El kellett már jönnie ennek az időszaknak is, a kutyafáját! Volt, hogy csőstül jött a baj. Egy jó ideje pozitívan állok a dolgokhoz, és csupa jó dolog jön az életembe. Sokkal energikusabb vagyok, mint az elmúlt években bármikor. Reggelente futok fél órát, ezáltal fogytam is négy kilót, a számos teendőm mellett még így is jut idő mindenre. Idén például már kétszer is nyaraltunk, voltunk a Velencei-tónál, és a Balatonon is. Az autómat azonban ellopták. A jelek szerint nem is lesz meg, úgyhogy jelenleg a papírmunkák folynak, aztán majd kiderül, a biztosító mekkora összeget utal át érte. Addig pedig fizetnem kell a hitelt. De, ha szerencsém van, nullával kiszállok belőle, ami jelen helyzetben szintén egy pozitív hír lehet. Aztán már keresgélek az olcsó autók között, amelyek ugyanúgy azt a célt szolgálják majd.