Egyelőre Varga Mihály tárca nélküli miniszter és Pleschinger Gyula államtitkár tárgyal az IMF-fel. Vargának egy szótlan görögöt kell meggyőznie, aki faképnél hagyta már a vonakodó ukrán kormányt is. A tét: 15 milliárd eurónyi kölcsön.
A napi többórás, angol nyelvű, tolmács nélküli tárgyalások két részre oszlanak: mától július 25-ig bemelegítő kört futnak, fixálják a menetrendet és a napirendi kérdéseket. Az augusztusban, Brüsszelben kezdődő megbeszéléseken hoznak majd konkrét döntéseket. (Kölcsön fajtája, összege.)
Akárcsak az IMF, a magyar fél is főtárgyalót cserélt. A Nemzetközi Valutaalap magyar missziójának vezetője – az információink szerint kellemetlen tárgyalópartnernek bizonyult – Christoph Rosenberg helyett az Ukrajna és Uruguay gazdaságát gatyába rázó görög Atanasziosz Arvanitisz lett. A magyar delegáció nem volt könnyű helyzetben, amikor fel kellett készülnie Arvanitisz múltjából, tárgyalási stílusából. Bár Arvanitisz már tíz éve az IMF alkalmazottja, eddig alig adott nyilatkozatot. Dolgozataiból a neten csak néhány, így például 2005-ben Dél-Afrika gazdasági problémáiról írott található meg.
Arvanitiszt halk szavú, visszafogott, korrekt, ám számonkérő tárgyalópartnernek írták le az ukránok. Megállapításaik viszont még a tárgyalások megszakadása előtt (2010) születtek, utána már nem beszéltek róla.
A Washingtonból érkezett Arvanitisz mellett a Brüsszelből delegált európai bizottsági küldött, Barbara Kaufmann is Budapestre jött. Ő már ismerős lehet a magyaroknak, hiszen a 2008-as hitelfelvétel lebonyolításában is részt vett.
*
Úgy tudjuk az első tárgyalásokon Varga és Plescinhger vesz részt. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, a gazdasági bizottság vezetője csak a tárgyalások vége felé kapcsolódik be a megbeszélésekbe. (Varga hírzárlatot rendelt el, így a tárca nélküli minisztert hiába kerestük.)
Amit a kölcsönért kérnek...
(A legfontosabb IMF-pontok és a kormány álláspontja)
* Az Alkotmány ne rögzítse, hogy csak egykulcsos lehet az adó Magyarországon. (Varga nem akar engedni ebben.)
* Az MNB-t sújtó csekkadó eltörlése. (Vita tárgya lehet.)
* Vagyonadó bevezetése. (Varga szerint kizárt, hogy bevezessék az ingatlanadót.)
* A banki adó mérséklése. (Vita tárgya lehet a későbbi, fokozatos csökkentése.)
* Kiszámítható, ritkábban változó adórendszer. (Közös nevezőre juthatnak.)
