Azt írja könyvében: még magyar futballkapitányként egy thaiföldi túrán karácsonyi prémiummal lepte meg a játékosait, akik közül egyesek a kuplerájban verték el a pénzt.
Múlt héten jelent meg Lothar Matthäus önéletrajzi könyve, amelyben a volt szövetségi kapitányunk nyolc oldalt szentelt a magyarországi éveknek. Mondhatnánk, ennek a kis felületnek is a döntő többségét önmaga méltatására használja, de van egy bekezdés, ami ennyi idő után is figyelmet érdemel. A 2004-es, december eleji thaiföldi Király-kupát eleveníti fel.
„A harmadik helyért folyó meccs után volt még két napunk Bangkokban. (...) Én egy kisebb focibemutatóért kaptam ötezer dollárt, s ezt szétosztottam 200 dolláronként borítékokba.
A vacsora után a játékosoknak és a gyúróknak adtam, amolyan karácsonyi pénzként. Gondoltam, így a családjuknak még vehetnek valami ajándékot. (...) Köszönettel elvették a pénzt, majd két napra eltűntek. Fogalmazzunk úgy: az útirányt a fürdőházak felé vették...” Aki nem értené: Matthäus szerint a játékosok a híres bangkoki bordélyházakban verték el a pénzt.
Bár rég volt, természetesen igyekeztünk kideríteni, hogy igaz-e, amit a hajdani német aranylabdás a könyvében leírt. Egy, a nevét nem vállaló játékos cáfolta Lothar szavait, szerinte nem kaptak pénzt, és minden éppen ellenkezőleg történt: a kapitány megtartotta délelőtt az edzést, majd ő és a válogatott menedzsere, Pellady Péter távozott ismeretlen helyre.
A tornán védő egyik kapus, Vlaszák Géza, illetve a csatárként pályára lépő Rajczi Péter viszont emlékezett a pénzre. Előbbi kijelentette, hogy ő biztos nem vitte prostikhoz a 200 dollárt, de hogy a többiek mire költötték, arról nem tud. A támadó pedig azzal a kétértelmű mondattal reagált a megkeresésünkre: a Lothar Matthäus által leírtakat nem tudom megerősíteni.
