Múlt héten jelent meg Lothar Matthäus önéletrajzi könyve, amelyben a volt szövetségi kapitányunk nyolc oldalt szentelt a magyarországi éveknek. Mondhatnánk, ennek a kis felületnek is a döntő többségét önmaga méltatására használja, de van egy bekezdés, ami ennyi idő után is figyelmet érdemel. A 2004-es, december eleji thaiföldi Király-kupát eleveníti fel.
„A harmadik helyért folyó meccs után volt még két napunk Bangkokban. (...) Én egy kisebb focibemutatóért kaptam ötezer dollárt, s ezt szétosztottam 200 dolláronként borítékokba.
A vacsora után a játékosoknak és a gyúróknak adtam, amolyan karácsonyi pénzként. Gondoltam, így a családjuknak még vehetnek valami ajándékot. (...) Köszönettel elvették a pénzt, majd két napra eltűntek. Fogalmazzunk úgy: az útirányt a fürdőházak felé vették...” Aki nem értené: Matthäus szerint a játékosok a híres bangkoki bordélyházakban verték el a pénzt.
Bár rég volt, természetesen igyekeztünk kideríteni, hogy igaz-e, amit a hajdani német aranylabdás a könyvében leírt. Egy, a nevét nem vállaló játékos cáfolta Lothar szavait, szerinte nem kaptak pénzt, és minden éppen ellenkezőleg történt: a kapitány megtartotta délelőtt az edzést, majd ő és a válogatott menedzsere, Pellady Péter távozott ismeretlen helyre.
A tornán védő egyik kapus, Vlaszák Géza, illetve a csatárként pályára lépő Rajczi Péter viszont emlékezett a pénzre. Előbbi kijelentette, hogy ő biztos nem vitte prostikhoz a 200 dollárt, de hogy a többiek mire költötték, arról nem tud. A támadó pedig azzal a kétértelmű mondattal reagált a megkeresésünkre: a Lothar Matthäus által leírtakat nem tudom megerősíteni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.