Győr kertvárosában vett gyönyörű családi házat Szasa Sztevanovics, az ETO szerb csapatkapitánya. A kapus és családja megszerette hazánkat, itt képzeli el a jövőjét.
Számos légiós futballozik az NB I-ben, de csak igen kevesen mondhatják el magukról, hogy közel egy évtizedet lehúztak Magyarországon. Szasa Sztevanovics, a Győri ETO szerb kapusa a kivételek közé tartozik, ő már nyolc és fél éve szolgálja a klubját, amellyel ebben az idényben hatalmas siker küszöbén áll. A zöld-fehérek hatpontos előnnyel vonultak ugyanis téli pihenőre, és egyértelműen a bajnoki cím első számú várományosai. A 38 éves csapatkapitány szerint az elmúlt években rengeteget fejlődő város és focicsapat megérdemelné, hogy 1983 után ismét aranyérmet ünnepeljen.
– Sosem voltam még bajnok, szép lenne egy ekkora sikerrel befejezni a pályafutásomat – árulta el a kapus, aki csak a nyáron dönti el, hogy végleg sutba vágja-e a kapuskesztyűjét, vagy nekivág még egy, esetleg BL-selejtezőkkel megspékelt idénynek.
– Az elmúlt években folyamatosan versenyben voltunk az első helyért, de valami mindig hiányzott a boldogsághoz. Most viszont hihetetlenül egyben van minden, a játékoskeret kitűnő, Pintér Attila edzővel remekül kijövünk, tulajdonosunk, Tarsoly Csaba mindent megtesz a siker érdekében, és szerencsére egyre több szurkoló támogat bennünket. Tényleg minden a Győr bajnoki címe mellett szól, ezzel együtt roppant nehéz tavasz vár még ránk.
A kapus, aki szépen beszél magyarul, elárulta, hosszú győri légióskodása alatt nagyon megszerette a kisalföldi várost, ahol ma már szinte mindenki ismeri őt. Mivel úgy néz ki, hogy Tarsoly a visszavonulása után is számít rá a klub vezetésében, a szerb labdarúgó és családja hosszú távra rendezkedett be Győrben.
A nyáron egy mediterrán típusú családi házat vettek a kertvárosban. Szasa felesége, Gordana közgazdász, és éppen munkát keres, ezért elkezdte másfél éves kisfiuk, Mihajlo bölcsibe szoktatását. Az angolul tökéletesen beszélő nő dolgát nehezíti, hogy a magyarja még nem az igazi, de azért már ő is feltalálja magát, egyre több barátja van a városban. A nagyobbik fiú, a tízéves Strahinja negyedik osztályos, kitűnően beszéli a nyelvünket. Többek közt miatta sem szeretne hazaköltözni a Sztevanovics család.
– A feleségem visszament Szerbiába Strahinjával, amikor kezdődött az általános iskola, de a fiam nem érezte jól magát, visszajöttek, és itt folytatta a sulit – mesélte a kapus. – Szereti Magyarországot, és nem akarjuk megbolygatni az életét. Úszik és dzsúdózik, egyáltalán nem bánom, hogy nem vonzódik a focihoz. Nagyon ügyes fiú, sokat segít az édesanyjának, ha a nyelvi nehézségek miatt a nejem esetleg nem tud elintézni valamit.
