A diákok hat követelései közül öt pontot teljesített a kormány – állítja Giró-Szász András kormányszóvivő. Lapunk a követeléseket és az ígéreteket vette számba. Kiderült: sok még a homályos részlet. Közben sztrájkoltak és tüntettek a tanárok és a diákok.
Országszerte sztrájkoltak a diákok szerdán a kormány felsőoktatási reformja ellen. A sort az ELTE kampuszán kezdték, ahol leállították a lifteket, majd egyre több gimnázium csatlakozott ülősztrájkkal a kezdeményezéshez. Hasonlóan tett Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke is, aki a Kossuth téren, a Parlament előtt állított fel egy széket. Itt kereste meg később Balog Zoltán miniszter, hogy a kormánydöntésről tájékoztassa.
A balatonalmádi kéttannyelvű gimnáziumban – ahol kedden óriási botrány robbant ki, miután kiderült: az igazgatónő listázta a diákok tüntetéssel kapcsolatos nézeteit – sorfallal fogadták az oktatókat. Aszódon, Veszprémben, Budapesten is sztrájkba léptek a diákok több gimnáziumban, Nyíregyházán főiskolások és szülők tüntettek, Szegeden több százan bevonultak a bölcsészkar épületébe. Délután és este több nagyvárosban, Budapesten is tüntettek, többek között megbénították a Lánchíd és Margit híd forgalmát, utóbbiról, a Parlament felőli oldalon virágszirmokat szórtak a Dunába. A tiltakozás annak ellenére folytatódott, hogy a kormányszóvivő délben közölte: öt pontot teljesítettek a diákok követeléseiből. Ezeket vettük számba:
1. Követeljük a köz- és felsőoktatás átfogó reformját!
A középiskolák jelentős részét ma a megyei önkormányzatok működtetik. Ezt az intézményrendszert – középiskolákat, alapfokú művészetoktatási intézményeket, kollégiumokat, nevelési tanácsadókat, logopédiai intézeteket – adja át a kormány a megyei kormányhivataloknak január elsejétől. Közvetve beleszólásuk lesz az igazgatók kinevezésébe, még a tanárok alkalmazásába is.
A kormány által 2013 szeptemberére ígért pedagógusi életpályamodellt elhalasztják, a fizetésemelés csúszik.
2. Akeretszámokat állítsák vissza legalább a 2011-es szintre!
A keretszámokat eltörölték. Ennek lényege az volt, hogy a kereten felül felvett hallgató már fizet az egyetemért. A jelenlegi változat szerint a humán tárcát vezető miniszter állapítja meg, hogy mennyi lesz a felvételi pont és hány diákot vesznek fel. Aki bejut és vállalja, hogy az egyetem után itthon dolgozik, nem fizet. Azonban minél magasabb lesz a minőségi ponthatár, annál kevesebben jutnak be majd a térítésmentes helyekre. Aki nem jut be, maga állja tanulásának költségeit.
2011-ben 53 450 helyet fizetett az állam. Ezt akarták 10 ezerre csökkenteni, s ezért törtek ki a tüntetések. Most a kormány úgy döntött: jövőre 55 ezer helyet fizet az állam, a felvételi ponthatárokat karácsonyig határozza meg Balog Zoltán miniszter.
3. Állítsák le a forráskivonást, kompenzálják az elvonásokat!
Novemberben döntött a kormány arról, hogy az egyetemek költségvetéséből 7,33 milliárd forintot zároltak. Most viszont az a határozat született: 24 milliárd forinttal több jut a felsőoktatásra jövőre. Ez a felsőfokú oktatási intézmények adósságrendezésével, az európai uniós pályázatok önrészének átvállalásával és az elhibázott PPP-konstrukciók felülvizsgálatával jön össze.
4. Töröljék el a hallgatói szerződést!
A kormány ebben nem engedett. A hallgatók dönthetnek, hogy megkötik-e ezt a megállapodást. Aki megköti, vállalja, hogy a diploma után Magyarországon dolgozik. Ha nem teszi, vissza kell fizetnie az ösztöndíját.
5. Ne korlátozzák az egyetemi autonómiát!
A hallgatók nehezményezték, hogy a kormány egyre kisebb döntési szabadságot hagy meg az egyetemeknek, például a gazdasági döntésekért felelős kancellárokat a kormány nevezi ki. Tegnap azonban erről nem esett szó a kormányülésen.
6. Az átfogó reformnak biztosítania kell, hogy a hátrányos helyzetű családokból is legyen esély bejutni a felsőoktatásba.
Az eredeti elképzelés szerint a szűkített keretszámokkal a hátrányos helyzetűek elestek volna a továbbtanulástól, avagy csak diákhitellel fedezhették volna oktatásuk költségeit. A kabinet szerint most ez a követelés okafogyottá vált, miután a keretszámok eltörlésével tandíj sem lesz.
*
A bejelentésre rögtön reagáltak a diákok. Szerintük félsiker született. A HÖOK elnöke pozitívumként értékelte a döntést, de hozzátette: nem tudni, hogy oszlik majd meg az 55 ezer hely és szerinte a jogász-, illetve közgazdászképzéseken továbbra sem lesz állami hely. A Hallgatói Hálózat (HAHÁ) és az Oktatói Hálózat, illetve több más szervezet Facebook- oldalán további ellenállásra buzdítottak, főleg a röghöz kötés miatt.
