Horn Gyulának szobrot állítanak Budapesten

Miért pont százötvenet? Mert a történészek szerint ennyi idő kell ahhoz, hogy egy politikus tetteit meg tudja reálisan ítélni a közvélemény – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus.

Először Suchman Tamás, Horn egykori jó barátja és kormányának volt privatizációs minisztere állt elő az ötlettel: ő a temetés napján döntötte el, szobrot állíttat Hornnak, de mielőtt nekilát a szervezésnek, egyeztetni fog a néhai kormányfő családjával – erről beszélt a politikus a búcsúztatás után. Suchman azt is tervezi, hogy Somogy megye polgármestereivel is elbeszélget arról, hol lehetne utcát elnevezni a volt szocialista kormányfőről. Hornról 2006-ban már neveztek el utcát Németországban, Wertheim városában. 

– Horn személye most még élesen él a köztudatban, temetésén beszédet mondott Gen­scher egykori német külügyminiszter, azaz akár külföldi mecénásokat is be lehet vonni a szobor finanszírozásába. Később, ha fakult az emléke, mindez már nehezebb lenne – mondta az okokról Kiszelly. 

Mindeközben az MSZP is szobrot állít. A kezdeményező Mesterházy Attila elnök. A bronz mellszobrot ősszel leplezik le az MSZP budapesti székházában. Ebből következik, hogy nem egy mindenki által látogatható köztéri alkotásról van szó, hanem egy zárt helyen felállított kisplasztikáról. 

Az, hogy Suchman és Mesterházy ugyanarra a szoborra vagy két külön alkotásra gondolt-e, nem derült ki, mert a volt minisztert lapzártánkig nem értük el. Megkérdeztük erről Török Zsoltot, a párt szóvivőjét. Ő egy szobor elkészültéről tud csak.

Antallnál 10 évet vártak

A rendszerváltás első miniszterelnökének Miskolcon áll szobra, halála után 10 évvel, 2003-ban állíttatta a város a róla elnevezett téren. Áll szobra a szülőhelyén, Budapest XV. kerületében, Pestújhelyen is. A bronz alkotást már többször ellopták a színesfémtolvajok.