Anyjuk halála után Manna és Alen sorsa a tévés kezébe került, aki a keresztszülőknél szeretné elhelyezni a kicsiket. Jogilag viszont a vér szerinti rokonoké az elsőbbség, csak aztán jöhetnek szóba nevelőszülők vagy örökbefogadók.
Komoly procedúra vár az elkövetkezendő időszakban Szellő Istvánra, aki jelenleg az egyetlen olyan személy a félárva ikrek életében, aki döntéseket hozhat életükről. Mint ismeretes, a híradós ikreinek édesanyja hétfőn hajnalban hunyt el. A híresség és a szír származású nő még a terhesség elején szakított, 2009-ben.
Az apa ritkán látogatta a családot, de mindvégig jó volt a kapcsolatuk. Szellő a munkája miatt nem tudott jelen lenni napi rendszerességgel a gyerekek életében, s most, hogy már az édesanya örökre elment, egy baráti házaspárra bízta a négyéves Alent és Mannát, akik egyébként a kicsik keresztszülei.
Ám egy ilyen döntést nem lehet csak úgy, otthon, a négy fal között meghozni. A gyermekek védelme érdekében szigorúak a magyar jogszabályok. A Borsot egy családjogi és gyermekelhelyezési ügyekben jártas ügyvéd tájékoztatta. – A gyerekéről csakúgy senki sem mondhat le, a jogszabályok alapján az anya halála után az édesapa az, akinek gondoskodnia kell a kiskorúakról – magyarázza dr. Izsák Orsolya ügyvédnő.
– Egy olyan haláleset kapcsán, ahol csak az egyik szülő nevelte a kicsiket, a gyámhivatal azonnal intézkedni kezd. A sorrend a következő: ha van törvényes apja a gyermekeknek, akkor a jog szerint automatikusan feléled a felügyeleti joga. Ha ő alkalmas a nevelésre, a gyerekeket nála helyezik el. Ha nem, akkor vér szerinti rokont keresnek, és ha ilyen sincs, akkor állami gondozásba kerülhetnek, feltéve, ha nem jelentkezik valaki, aki hajlandó nevelni őket, esetleg örökbe is fogadja – magyarázza a jogásznő.
Lapunk információi szerint ezekben a napokban Szellő ikrei csak átmeneti gondozásban vannak a keresztszülőknél, hiszen képtelenség egy-két nap alatt hivatalosan intézkedni a félárvák jövőjéről.
A Fővárosi Gyámhivatal illetékese azt is elmondta lapunknak: komoly vizsgálódás előzi meg, hogy kihez kerülnek a gyerekek. – Nincs mérlegelési kör, a jogszabály alapján jelenleg az édesapa a felelős a gondoskodásért és a hivatalos ügyek intézéséért. Ő látja el a törvényes képviseletet – nyilatkozta lapunknak Budapest Főváros Kormányhivatalának névtelenséget kérő tisztviselője.
– Ha az apa „csak” nevelni nem hajlandó a gyerekeket, de nem kívánja őket örökbe adni, akkor meg kell neveznie egy harmadik személyt, aki gyámság alá veszi a piciket. Ekkor sem szűnnek meg az apa jogai, sőt még ebben az esetben is neki kell intéznie a gyerekek járandóságának ügyét, a családi pótlék és az árvasági segéllyel kapcsolatos kérelmeket is – mondta a hivatalnok majd hozzátette: – A gyámügy mindenen felül a gyermekek érdekeit képviseli. Hosszas vizsgálódás, pszichológiai beszélgetés és környezettanulmány után adnak csak lehetőséget arra, hogy valakiből nevelőszülő váljék.
Tíz év múlva a gyerekek döntenek
Tíz év múlva a most négyéves Mannát és Alent be fogja hívni az illetékes gyámhivatal, ahol nyilatkozniuk kell. Ekkor dönthetnek a gyerekek először a saját sorsukról. Ha akarnak, az apjukhoz költözhetnek, de dönthetnek úgy is, hogy maradnak azoknál a nevelőszülőknél, akiknél a gyermekkoruk telt.
– Sokszor hallani olyan esetekről, ahol a meghallgatáson a kiskamaszok úgy döntenek, hogy inkább a nevelőszülőkhöz mennek vissza, semmint a vér szerinti szülőhöz, akit tulajdonképpen nem is ismernek – mesélte szomorú tapasztalatát az önkormányzati tisztviselő.
