A középkorban a piactéri akasztásokkor lehetett hasonló hangulat, mint tegnap délelőtt a tábornokper előtt. Bene László volt országos főkapitányt mocsadéknak nevezték, Gyurcsány Ferencet leköpték a Budapesti Törvényszék Fő utcai épülete előtt.
Azt remélem, megállapítják, hogy a tábornok kollégák nem követtek el bűnt. Egy koncepciót építenek, hogy a jobboldal narratíváját alátámasszák – percekkel azután nyilatkozott így a Borsnak Gyurcsány Ferenc, hogy a kapu előtt az egyik demonstráló férfi arcon köpte.
Ő letörölte az arcát, majd mintha mi sem történt volna, válaszolt az újságírók kérdéseire. A volt miniszterelnök a Borsnak határozottan úgy nyilatkozott, akkor sem csinálna semmit másképp, ha visszaforgathatná az idő kerekét.
14 vádlott, 15 vádpont
Kétség nem fér hozzá, az évtized rendőrpereként vonul be a honi kriminalisztika történetébe a 2006-os őszi zavargások ügyében várható tárgyalássorozat, amelynek összesen 14 vádlottja van, köztük az egykori országos főkapitány, Bene László és a volt budapesti főkapitány, Gergényi Péter. Az ítélethirdetésre várhatóan 2014 vége, 2015 eleje előtt nem kerül sor.
Gergényi, az elôrelátó
Aki előrelátó volt – mint talán Gergényi Péter –, jóval hamarabb érkezett a tárgyalásra, mint az újságírók, így ha volt is, aki a közel ötven, a jobbikos képviselő, Gaudi-Nagy Tamás által szervezett tüntetők közül néhány keresetlen rigmust ordított a fülébe, annak viszonylag kevés tanúja lehetett.
Bene Lászlónak vagy Gyurcsány Ferencnek azonban kijutott a demonstrálók szitokszavaiból. Mindketten rezzenéstelen arccal tűrték a pfujolást, fütyülést.
A 14 vádlott közül heten szintén demonstráltak, amikor egyenruhában érkeztek a tárgyalóterembe. Ezzel is jelezve, ők ma is rendőrök lehetnek. A civilben lévő, ma már nyugdíjas Bene Lászlót az ismert ügyvéd, Kádár András, míg Gergényit Gulyás Gábor védi. De ott ül az ügyvédek között Bárándy György és Bárándy Péter is, illetve Bérdi Zsolt, akit legutóbb a romagyilkosságok fővádlottjának kirendelt védőjeként láthatott a nyilvánosság, most pedig egyszerre hat rendőr ügyvédjeként van jelen.
A tárgyalás egyórás késéssel kezdődött. Újdonsággal csak az szolgált, hogy Gaudi-Nagy Tamás, aki egyébként nem ügyvédi talárban érkezett, sértetti jogi képviselőként szeretett volna részt venni az ügyben.
A bíró előrebocsátja: szerinte az eljárási törvényt félreérti az ügyvédként praktizáló képviselő, majd miután az ügyész és az ügyvédek is osztják a véleményét, megszületik a végzés, hogy Gaudi-Nagy sértetti jogi képviselőként nem lehet jelen. Hiszen akiktől meghatalmazást kapott, nem sértettjei a katonai bűncselekménynek, amellyel vádolják a rendőröket. Az ügyvéd ezek után közölte, fellebbez, majd nyomatékosan felemelte a hangját, amikor azt mondta: „az igazság úgyis győzni fog!”
Meghunyászkodás?
Az ügyész a tegnapi tárgyaláson a vádiratot ismertette. A 94 éves dr. Bárándy György, aki az ötödrendű vádlottat védi, nyilatkozott lapunknak. Ő szemben Gyurcsánnyal állítja, meghunyászkodás volt az akkori politikai vezetéstől, hogy választási gyűlésnek minősítették a székház ostromát.
– Nem akarok neveket mondani. A felső vezetés gyáván meghunyászkodva döntött, ahelyett, hogy a helyzetnek, valóságnak megfelelően elrendelték volna, a rendőrség oszlassa fel a tömeget – mondja.
A február 13-án elkészült, 72 oldalas vádiratban a 14 vádlottból tízre kér felfüggesztett börtönt az ügyész és csupán kettőre pénzbüntetést. A 14 vádlottból hat már nyugdíjban van, vagy otthagyta a rendőrséget. A tárgyaláson kiderült, a bíróság a 2006-ban működő kormány összes tagját mag akarja hallgatni tanúként, köztük Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt is, aki végül – a tüntetőktől ismét nem kímélve – de már külön rendőri biztosítás mellett hagyta el a törvényszék épületét.
Téboly a Szabadság téren
A tizenöt vádpontot tartalmazó ügy első vádpontja a tévéostrommal foglalkozik, a vádpontok közül talán ez részletezi a legtöbb rendőri mulasztást. Ebből kiderül, a rendőri vezetők és Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter éjjel 11-kor kezdtek először személyesen arról egyeztetni, hogy miként ítéljék meg a be nem jelentett Kossuth téri demonstrációt.
Ezután azt javasolták, hogy a miniszter – előtérbe helyezve a rendezvény békéjét – választási gyűléssé minősítse az engedély nélküli tüntetést. Így senki nem adott parancsot a tömeg oszlatására. Csak másnap adtak utasítást műveleti terv készítésére, a tömegdemonstráció kezelésére. A Kossuth téren este nyolckor 321 rendőr teljesített szolgálatot.
A tévészékházat a Baranya megyéből felrendelt rendőrök osztaga védte, akiknek megfelelő védőfelszerelésük sem volt. A 22 járőrnek nem volt sisakja, míg 18-nak a védőpajzsa hiányzott. Ennek köszönhetően a század állományának nagy része, 60 rendőr megsérült, amikor a tömeg kavicsokkal, üvegekkel, kövekkel támadt rájuk. 25-en nyolc napon belül, 34-en nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedtek. Egy rendőr maradandó fogyatékosságot szenvedett.
