Egy igazi magyar gyöngyszem: Mennyből az angyal

A régmúlt korokban a karácsonyhoz hozzátartozott a közös éneklés. A kedves dalok az idők folyamán szerte a világban hihetetlenül népszerűekké váltak. Mindegyiknek saját története van.

Mindenki ismeri, de sokan nem tudják, hogy a Mennyből az angyal magyar dal, mi több, a karácsonyi énekek egyik legrégebbike. Szerzője nagy valószínűséggel a XVIII. században élt boconádi plébános, Szentmihályi Mihály. A kor a heves megyei településen is a zenés játékok elterjedésének időszaka volt, s különösen karácsony táján örvendett nagy népszerűségnek, a dalokat pedig diákok terjesztették házról házra járva.

Számos énekeskönyv jelent meg, köztük Herschmann István 1767–68-as kötete is, amelyben a Mennyből az angyal nyomtatásban is megjelent. A palóc vidék gyönyörű dala gyorsan elterjedt az egész országban, mindenek előtt Erdélyben. Először ugyanis ott állítottak az ünnepet megelőző szentestén karácsonyfát, ám az ajándékotk nem a kis Jézus, hanem a nagybetűs Angyal hozza.

Emiatt a Mennyből az angyalt sokáig erdélyi eredetű dalnak vélték, amely – mint kiderült, tévesen – az angyaljáráshoz fűződően lett a magyarság legnépszerűbb karácsonyi éneke.

Az ünnep békéje

Európa más tájain viszont egyértelműen a Csendes éj a „karácsonyi sláger”. Keletkezési idejét és szerzőit pontosan ismeri a zenetörténelem. A Salzburg melletti Oberndorf segédkáplánja, Joseph Mohr írta a szöveget, zenéjét pedig a falu orgonistája Franz Xaver Gruber szerezte 1718-ban. A legenda szerint a mű közvetlenül karácsony előtt született, éspedig egy kisebb „baleset” folytán.

A Csendes éj Európa karácsonyi slágere, Oberndorf segédkáplánja, Joseph Mohr írta a szövegét, zenéjét pedig a falu orgonistája Franz Xaver Gruber szerezte 1718-ban

Franz Gruber, a templom orgonistája állítólag nagyon megrémült, amikor az ünnep előestéjén felfedezte, hogy az orgona felmondta a szolgálatot. A hófúvás napok óta elvágta a falut a külvilágtól, Oberndorfban senki sem értett a javításhoz. Elképzelhető a karácsony zene és gyülekezeti ének nélkül? – pánikolt Franz, s gyorsan felkereste a lelkészt. Megkérte, írjon egy dallamos karácsonyi éneket, melyet orgona nélkül is előadhatnak.

„A lelkész elvállalta. Bezárkózott és végigolvasta a karácsonyi történetet. Késő éjszaka még ott ült magába mélyedten, aztán írni kezdett. Másnap korán reggel Gruber elvitte a költeményt és megzenésítette. A templomban egy férfi gitárkísérete mellett adták elő, de mindenki azonnal megszerette” – szól a városi legenda. Hogy így volt vagy nem, a tény marad: Mohr és Gruber a világot az egyik legszebb és legkedveltebb karácsonyi énekkel ajándékozta meg. Ma majdnem minden nyelven ismerik.

A világ legnagyobb, 530 tagú kórusa karácsonyi dalokat énekelt New Yorkban a Guinness-rekord felállításakor

Világslágerek lettek

A Jingle Bells – magyarul Csengőszó, csengőszó – egyike a világ legismertebb karácsonyi dalainak. Pedig egyáltalán nem annak indult. A dalt James Lord Pierpoint a Massachusetts állambeli Medfordban egy hálaadás körüli szánkóversenyre írta 1857-ben One Horse Open Sleigh (Egylovas nyitott szánkó) címmel. Nem tipikusan karácsonyi nóta, inkább afféle víg téli dal, de az idők során az emberek számára valahogy az év végi ünneppel kapcsolódott össze.

Karácsonykor azonban csak két strófáját éneklik, mivel a mű további versszakaiban olyan mulatságos dolgok vannak, mint egy lánnyal való közös szánkózás, illetve a hóba pottyanás. Ezek viszont az ünnepi hangulathoz nem igazán illeszkednek, így többnyire el is hagyják őket.

A dal címe, a Jingle Bells arra a csengőfajtára utal, melyet a lóvontatta szánkókon a lovak nyakába kötöttek, hogy az egymással szemben közlekedő szánkók ne ütközzenek össze. A hó ugyanis elnyelte a szánkók és a lovak zaját, így a szemből érkező másik szánkót nem lehetett volna időben észrevenni a csengők csilingelése nélkül.

Világhírre tulajdonképpen Frank Sinatra legendás lemezének megjelenése után tett szert a dal, melyből több tízmillió kelt el, ám ez a szám meg sem közelíti egy másik amerikai karácsonyi nóta a Fehér karácsony sikerét. Irving Berlin 1942-es szerzeménye Bing Crosby előadásában a Guinness Rekordok Könyve szerint minden idők legkelendőbb kislemeze volt: 170 millió darabot adtak el belőle.

Új év vigassága

Kevesen tudják, hogy a Kiskarácsony, nagykarácsony című szintén rendkívül kedvelt dalnak a szavai tulajdonképpen két ünnepnapot takarnak. A nagykarácsony természetesen Krisztus születésének idejét jelöli, míg a kiskarácsony újév napja.

Az új esztendő kezdetén, egy héttel a kereszténység nagy ünnepe után egy zsidó hagyományra emlékeznek: az újszülötteket ugyanis nyolcnapos korukban metélték körül, és ekkor került sor a névadásra is. Ez történt egyébként Jézus esetében is. Miután pedig a keresztelő napja egyébként sem csupán vallási, hanem világi ünnep is, ezt tükrözi ennek a dalnak a gasztronómiai vigasságban kalandozó szövege is.