Totális érdektelenségbe fulladt az államadósság elleni harc. Már nem csak a kormány, de a civilek sem tesznek érte, alig csordogált be összeg az Összefogás alapba. Az alap elnöke az év végén le is köszön a posztjáról.
Kétszáznyolcvanhatmillió forint. Mindössze ennyi folyt be három év alatt az államadósság elleni alapba. A kormány 2011 áprilisában hozta létre az alapot. A legtöbbet Szomor Dezső gazdálkodó adta (több mint húszmillió forintot), de az egyik leggazdagabb magyar, Gattyán György is tízmilliót utalt. A politikusok közül Surján László és Matolcsy György is milliókat fizetett be.
– Nagyon lelassultak a befizetések, csökkent az érdeklődés is. Nem állt mellém senki. Óriásit csalódtam, teljesen elkeseredtem. Most, az év végén le is köszönök. A családom nevében ígértem fejenként kétmillió forintot. Ebből nyolcat már befizettem, még kettő hátra van, ezt idén beadom, de utána vége – mondta a Borsnak Horváth Tihamér, az alap elnöke, aki azt nem szeretné, hogy megszűnjön az alap, de azt másnak kell majd vezetnie.
Az államadósság mértéke az alap elindításakor (2011 áprilisában) 20 552 milliárd forintra rúgott. Most 23 391 milliárd forinton áll a teljes teher, azaz 2839 milliárd forinttal nőtt három év alatt. Ennek alig töredékét teszi ki a befolyt összeg.
– Valóban nőtt forintban az adósság, de azért nem árt megjegyezni, hogy az államcsőd veszélye jócskán enyhült 2011-hez képest. A gazdaság elkezdett talpra állni – tette hozzá Horváth.
77 Messi jön ki belőle
2839 milliárd forinttal nőtt az államadósság három év alatt. De mekkora összeg is ez valójában?
– 77-szer lehetne megvenni belőle Lionel Messit,
– 210 új Fradi-stadion épülhetne belőle,
– vagy 6 darab 4-es metró,
– és ennyi az ország egyéves nyugdíjkiadása.
Az alapba befolyt összegből viszont legfeljebb a Middlesbrough csapatában játszó Varga Józsefet lehetne megvásárolni, akinek értéke 900 ezer euró (280 millió forint).
