Celeb

Eszményi Viktória: Gábor ma is ráver a fenekemre

Bors

Létrehozva: 2014.05.04.

Mindig vidám, folyton mosolyog, tudatosan keresi a dolgok jó oldalát, szereti a szépet, a harmóniát. Hát ki ne szeretne egy ilyen társat maga mellé? Heilig Gábor és Eszményi Viktória közé azonban éppen az asszony túláradó „mindent akarása” vert éket évekkel ezelőtt. Megjárták házasságukban a mennyet és a poklot is, hogy ma boldogabbak lehessenek, mint valaha.

Évente több hetet is egymás nélkül töltenek, amikor Gábor a barátaival vitorlázik, ön pedig a családjával van. Mi ennek az oka?
Én nagyon szeretek hazajárni, szükségem van a társaságukra, különösen az ünnepekkor. Ilyenkor már pár nappal az ünnep előtt lemegyek és ott töltök pár napot. A közös diótörések, várakozás és készülődés nálunk hagyomány, vidéken még fontos ez a fajta készülődés. Pesten is ezt a légkört próbálom otthon megteremteni. Ha vidéken vagyok, olyan, mintha megtisztulnék, nagy adomány az élettől, hogy ezt megtehetem. Gábornak hasonlót jelentenek a barátokkal töltött napok.

Miért van szükség erre a többhetes távolságra?
Szerintem minden kapcsolatban, legyen az anya-fia, baráti vagy szerelmi, szükség van ilyesmire. Kell adni a másiknak egy bizonyos fokú szabadságot, hogy feltöltődjön szellemileg, érzelmileg és élményekkel is, hogy utána újra legyen miről beszélgetni.

Volt a kapcsolatukban azonban olyan időszak is, amikor ez a „szabadság” kicsit hosszabbra sikeredett.
Igen, 13 évvel ezelőtt megéltünk egy mélypontot. Utólag már úgy látom, hogy ez nagyon is jót tett nekünk, akkor természetesen majdnem belepusztultam. Akkor már hosszú évekig szinte egymás nélkül éltünk, Gabi rengeteget volt külföldön. Amikor a vita kirobbant, ő egy hónapos amerikai turnéról tért vissza a 100 Folk Celsiusszal. Előtte vettük a balatonkenesei házunkat, ami Gabi nagy álma volt – imádja a Balatont –, és teljes felújításra szorult. Mivel nem volt otthon, nekem kellett mindenben dönteni, és egy idő után természetesnek is vettem, hogy én irányítok. Tökéletesen rossz pillanatban mentünk le a felújításra, ahol épp a falakat bontották. Gabinak ehhez nincs képzelőereje, nehezen látja át, hogy mi lesz. Már amikor belépett a házba, láttam a szemén, hogy baj van – úgy érezte, hogy leromboltam az álmát. Amikor visszajöttünk Pestre, megint csak kevés időt volt lehetőségünk együtt tölteni, nem beszéltük ki ezt az egészet, vagy ha beszéltünk is, nem jól kommunikáltunk. Egy idő után pedig nem is akartam már vele beszélni, én is sértett voltam, hiszen csak jót akartam a felújítással, falakat húztunk magunk közé. Karácsony előtt aztán elköltözött, ami nagyon szíven ütött. Banálisnak tűnik, hogy ezen vesztünk ennyire össze, de minden vita alapja valami banális dolog, ami a régmúlt sérelmeinek felgyülemlése. Csak januárban találkoztunk legközelebb, vitatkoztunk. Tisztán emlékszem a pillanatra, amikor ránéztem Gabira és hirtelen „megvilágosodtam”. Megmondtam neki, hogy még mindig szeretem, próbáljunk meg normálisan beszélgetni. Kiküldtem egy cigire, én pedig kimentem a fürdőszobába, s mire mindketten visszaértünk, tudtunk beszélgetni.

Ezzel vége is lett a vitának, visszaköltözött önhöz?
Dehogy, ez csak az első lépés volt. Rengeteget kellett dolgoznunk a kapcsolatunkon. Az elején azonban elgondolkodtam azon is, első felindulásomban, hogy talán jobb lenne külön. Mérges voltam, és mindenért őt hibáztattam. Amikor megnyugodtam, először csak azt tudtam, hogy nem szeretnék rá haragudni. Aztán rá kellett jönnöm arra is, hogy nem a másikat kell hibáztatni, hanem bizony a saját hibáimat is fel kell ismerni. Eleinte rengeteget beszélgettem a barátokkal erről, majd egy idő után már nem is panaszkodtam senkinek, úgy gondoltam, az én fájdalmammal nekem kell megküzdeni, hiszen a megoldás is csak nálam lehetett. Ahogy egyre „jobban” kezdtem lenni magammal és egyre jobb lett az otthoni légkör is, Gabi egyre gyakrabban jött haza. Ő is csak azt látta, hogy rendben vagyok, újra az a nő lettem, aki tetszett neki. Ekkor kezdtünk el újra beszélgetni. Bár Gabi mindig is szerette és szereti is bennem, hogy önálló vagyok, és képes vagyok döntéseket hozni, azt kérte, hogy ne hagyjam ki ezekből a döntésekből. A szabadsága megvan most is mindkettőnknek, de már máshogy. Én mindent, a munkát is és a magánéletet is hatalmas vehemenciával csinálom, mindent egyszerre akarok. Gabi ezt is szereti bennem, de akkor meg kellett tanulnom azt is, hogy ne az ő rovására tegyem mindezt, ezzel őt ne korlátozzam. Sokat fejlődtem ettől a helyzettől lelkileg, és a személyiségem is, ezért mondom, hogy jót tett nekünk az a fél év külön.

Mit tanultak még ebből a helyzetből?
Gabi, bár nagyon jó a dumája, ha az érzelmeiről van szó, nem a szavak embere. Tele van titokzatossággal, szereti a csendet. Én viszont ebben is más vagyok: szeretem ölelgetni, néha ömlengeni is. Meg kellett tanulnom, hogy sokkal többet jelent neki, ha az érzéseimet tettekkel és nem szavakkal fejezem ki, és hangtalanul kicserélem a sörét meccsnézés közben.

Egy interjúban azt mondta, Gábor nagyon nőciként kezeli. Mit jelent ez?
Az egész hozzám állása olyan. Ha felöltözöm és csinos vagyok, sosem felejti el ezt megjegyezni. Ha nem is szavakkal teszi, a szemén mindig látom, és igen, még mindig rácsap a popsimra, ha arról van szó. Rengeteg olyan apró kijelentést is tesz velem vagy a munkámmal kapcsolatban, amitől egész napra jó kedvem lesz. Apró figyelmességek ezek. Gábor szeme egyébként nagyon kifejező, mindig is imádtam. Van benne valami huncutság, amiből egyből látom, hogy mit akar. Mindig is vékony volt, de egyben erős is, és nagyon mély személyiség.

Hogyan kezeli ön férfiként a férjét ennyi év után is?
Ő nagyon igényes férfi, akár az öltözködésében, akár a munkájában, de ha egy tojásrántottát készít, akkor annak is megadja a módját. Én is szeretek neki napi szinten megfelelni. A mélypontunk után rájöttem, hogy a férfinak az kell, mindig úgy érezze, ő dönt, mindemellett azonban hitelesnek is kell lennem a cselekedeteimben a hétköznapokban is.

Az önök szakmájában sok helyes férfi és nő megfordul, nagy a kísértés. Sosem voltak féltékenyek egymásra?
A humoron kívül a kapcsolatunk másik alapja a bizalom. Valóban nagyon sok szép emberrel dolgozunk együtt, és teljesen természetes az is, ha Gabinak vannak érzései egy másik kollégája felé, megtetszik neki. Ha pedig azt látom, hogy ő tetszik meg valakinek, nekem kifejezetten jól esik – érdekes lesz tőle a férjem. Fordítva ő is így érzi. Ha megcsalna, talán nem is akarnék tudni róla. Szíven ütne, zavarna, ha elárulna, ha azt mondaná, azért csinálta, mert unt. Ha egy szerelem jönne az életébe, nem tudnám visszatartani, akkor el kellene engednem. A szerelem egy vírus, sem aludni, sem enni, sem létezni nem lehet tőle, ha elkapjuk. 

Első pillantás

Amikor megismerkedtünk, én még mással jártam. Gáborral a Szovjetunióba mentünk turnéra, s a hazaút előtti napokig észre sem vettem, hogy mi történik velem. Barátként tekintettünk egymásra, mint ahogy a mai napig is rengeteg férfi barátom van. Aztán egy vacsorán ránéztem, valami romantikus zene szólt, nekem pedig egy falat sem ment le a torkomon többet. Teljesen felborultam érzelmileg. Gabi könnyedsége, humora, mosolya észrevétlenül is levett a lábamról. Mikor hazajöttünk, majd egy évig úgy voltunk együtt, hogy nekem még megvolt az előző párom. Borzalmasan megviselt mindenkit az a helyzet.

Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek