Jozef Rohác felkészült rá, hogy a Fenyő-gyilkosság miatt akár haláláig börtönben marad. Állítja: ártatlanul. Regényt ír, arra készül, hogy így azok is meglakolhatnak a tetteikért, akik helyett – mint mondta – neki kell most ülnie. Ma folytatódik a Fenyő-ügy tárgyalása.
Ma újra meghallgatja a bíróság Tasnádi Pétert, aki azt állította, hogy Gyárfás Tamás megbízta őt Fenyő János megölésével. Elfogadott 12 millió forintot az emberölésért cserébe, de nem tett semmit az ügyben. Csalódott volt, hogy a bíró nem akarta meghallgatni a vallomást követően Gyárfás Tamást?
Nagyon csalódott voltam – mondja komor arccal. Szegeden az úgynevezett előzetes ház egyik helyiségében vagyunk. Kezében egy aktát szorongat, miközben folytatja. – Az egyik tanú, Zsóvár Imre azzal kezdte a vallomását, hogy semmit nem tud a Fenyő-ügyről, mégis két napig hallgatták meg a bíróságon. Ehhez képest Gyárfás Tamást, akiről azt mondta egy tanú, hogy megbízást adott az emberölésre, hazaküldték.
Tasnádi Péter nem kevés iróniával beszélt erről a bíróságon. Nem gondolja, hogy a szavai hitelességét kétségbe vonja, hogy néha már-már bohózatszerű volt, ahogy beszélt?
Ismerem a nyomozati vallomásának minden betűjét – mondja, és közben az aktára mutat. – Ebben több tanú is alátámasztja, hogy megbízást kapott a Fenyő-gyilkosságra. Én pedig látom ebben az aktában azt a logikai láncot, ami szerintem azt is bizonyítja, hogy nekem semmi közöm ehhez az ügyhöz.
Akkor hogyan fordulhatott elő, hogy a tettes hátrahagyott sapkájában megtalálták a DNS-ét?
Képtelenség, hogy valakit azért elítéljenek, mert megtalálják egy otthagyott ruhán a DNS-ét. Innentől mindenki örüljön, hogy nem az övé került oda akárhogy. Nyilvánvaló, hogy szándékosan terelték rám a gyanút. Tudom, hihetetlennek tűnik, de ez történt. Egy biztos: Fenyőt én nem öltem meg.
Az előbb Zsóvár Imrét említette. Ő az az ember, aki épp egy zsarolási ügyben tölti a börtönbüntetését. A bíróságra bilincsben hozták el. Csak csuklyában mert vallomást tenni, és azzal a feltételezéssel állt elő, hogy ön volt az, aki rálőtt egyszer Léván. Azt mondta a bíróságon, hogy több baseballsapkát látott az ön otthonában. Ezek valamiféle skalpok voltak, egy-egy gyilkosság után. Meglepte, amikor ezeket hallotta?
Nem, mert már hallottam a rendőröktől. Zsóvár azt is elmondta a tárgyaláson, hogy korábban össze-vissza hazudozott a rendőröknek rólam. Bármit elmondott, amit hallani akartak tőle. Honnan kéne tudnom, hogy most nem ezt teszi? Zsóvár sapkatörténete is egy mese, és az is, hogy közöm lenne ahhoz, hogy rálőttek. De egyébként azt is elmondta a bírónak, hogy erre nincs semmi bizonyítéka.
Az Energol Rt.-t, amelynek vezetői ellen rengeteg eljárás indult a kilencvenes években, olyan nevek fémjelzik, mint Radnai László, akit a kecskeméti maffiaperben 12 évre ítéltek, és az ön ügyében is terhelő vallomást tett, vagy Portik Tamás. Ha az ő telepükön dolgozott, valószínűleg jól ismeri őket…
Én olyan voltam ezen a telepen, mint a biztonságért felelős őrök egyike. Ők pedig a cég vezetői voltak, nem nagyon beszélgettek velem. Távolról ismertük egymást.
Tudja, hogy Radnai azt is mondta a vallomásában, hogy Prisztás Józseffel is ön végzett?
Nevettem, amikor erről olvastam. Hiteltelen ez az ember. Bármit mondott volna azért, hogy kiengedjék a börtönből. A Prisztás-ügyben sem hitték el, amit összehordott. Hány ügyben akarják még a meséjét felhasználni?
Eddig hat emberöléssel gyanúsítják vagy vádolják. Nem tett a rendőrségen vallomást. Mi kell még, hogy beszéljen?
Azt én döntöm el. De most egy regényen kezdtem dolgozni, abban leírok mindent, amit tudok. Csak az igazságot fogom írni, csak azt, amit biztosan tudok, de már ez is nagyon meglepő lesz, hogy mennyire más, mint amit most akarnak bebizonyítani az ügyészek, és amit az újságok írnak rólam.
Rövidesen ítéletet hirdetnek a Fenyő-ügyben. Felkészült lélekben, hogy akár örök börtönre is ítélhetik?
Hiszek az igazságban, és Fenyő Jánost nem én öltem meg. Ha a bíróság azt írná le, hogy én voltam, azt esetleg csak gondolja. Én még abban sem vagyok biztos, hogy igazából hiszi, én viszont tudom, hogy nem én voltam. Isten is a tanúm erre.
(Az interjúnak ennél a szakaszánál filozófiai kérdésekről, életről, halálról, megbocsátásról kezdünk beszélgetni. Szóba került a halálbüntetés és a tényleges életfogytiglani kérdése is.)
Azt gondolom, hogy a halálbüntetés jobb, mint a tényleges életfogytiglani – mondja meggyőződéssel. – Ha halállal büntetnek valakit, az 3 másodpercig tart, az életfogytiglani pedig 40 év haldoklás.
Ezek szerint ön inkább a halált választaná?
Nem, de ezt tartom a könnyebbnek.
A hat gyilkosság
Soha nem volt még példa arra a magyar bűnüldözés történetében, hogy egy embert hatszoros bérgyilkossággal gyanúsítsanak. A Szlovákiában született, magyar származású Jozef Rohácot ma Fenyő János médiacézár megölése mellett a négy áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantással és Domák Ferenc, más néven Cinóber 1996-ban történt kivégzésével gyanúsítják. Rohác 2011 óta, mióta meggyanúsították a fenti ügyekkel, két interjút adott. Mind a kettőt a Bors újságírójának.
