Mehet a kukába az összes, eddig rajzolt dinoszauruszkép, életnagyságú rekonstrukció, fröccsöntött dinófigura és dinós rajzfilm? Lehet, hogy nem is pikkelyes „csomagolása” volt a dinoszauruszoknak?
Lehet, hogy minden dinó tollas volt. De legalábbis sokkal több lehetett tollas, mint amennyiről gondolták. Egy új lelet tovább növelte ennek a valószínűségét.
A gond az, hogy a tollazat az esetek többségében lebomlik, így az őskori leleteken már nem látszik. Eddig kizárólag a két lábon járó dinoszauruszok alrendjénél – közéjük tartozik a híres Tyrannosaurus rex is – találtak olyan fosszíliákat, amik a tollazatmaradványokat is megőrizték. A kutatók ezért többnyire azt feltételezték, hogy csak ezeknek a – később madarakká fejlődő – dinoszauruszoknak voltak tollaik.
Egy friss szibériai lelet azonban nem illik bele ebbe a képbe. Pascal Godefroit, a brüsszeli Belga Királyi Természettudományi Intézet kutatója társaival ugyanis egy más csoporthoz tartozó dinoszaurusz tollas maradványait azonosította egy meglepően jó állapotú fosszíliában. A jura korban élt, körülbelül másfél méteres, hosszú lábú és farkú, rövid karú lény az első ismert, nem húsevő dinoszaurusz, amelynek bizonyos testrészeit igazolhatóan tollak borították – derül ki a Science című folyóiratban közzétett tanulmányból. Mivel nem tudott repülni, tollai egyes vélemények szerint talán melegítő hatásuk miatt fejlődhettek ki.
Ez azt jelenti, hogy legalább két, független evolúciós ágon is megjelentek a tollak a dinoszauruszoknál. Ha pedig kettőn megjelentek, megjelenhettek továbbiakon is. Bár egyelőre számtalan kérdés tisztázatlan, egyre nő annak a valószínűsége, hogy át kell értékelni a dinoszauruszokról alkotott képet, mert a tollazat sokkal elterjedtebb lehetett, mint azt a tudósok eddig feltételezték.
