Vélemény: Tiniálom

A harmadikban föl-alá járkáltam az utcán, és rémképeket láttam: elkapták és megerőszakolták, elvágták a torkát, elrabolták, most éppen valahol retteg, és én nem tudok segíteni rajta… Föl sem merült bennem, hogy békésen mozizik és röhigcsél.

Ma visszanézve nevetségesnek tűnik a túlzott aggódás. Maga a gyerek sem értette később, meg kellett magyaráznom. Este tízkor egy egész házat felcsöngettem, mert nem tudtam, pontosan hol lakik a barátnője. Úgy gondoltam, hatalmas pofon jár neki, de amikor megkerült, csak szorítottam magamhoz.

Szandra esete hívta elő ezt az emléket, mert mélyen együttérzek az anyával, aki megpróbál négy gyermekéről egyedül gondoskodni, és rádöbbent, hogy gyönyörű lánya eltűnt. Pláne, hogy előtte megkörnyékezték. Lehet, hogy a férfiak felnőtt nőként tekintenek rá, de a 15 éves lány még gyerek, aki nem méri fel a veszélyt, sem mások érzelmeit, nem tudja, mi a gonoszság, s hogy egyesek mire képesek a pénzért.

Szandra kalandja szerencsésen végződött, de sok ezer kislány válik erőszak áldozatává, újra meg újra, akár napjában többször, amikor prostitúcióra kényszerítik hitegetéssel vagy fenyegetéssel. Egyáltalán nem azért, mert rosszul lett nevelve, hanem éppen mert segíteni akar a családjának, mert külföldi karrierben bízik vagy azt reméli, eljön érte a szőke herceg.

Hogy ez a tinilányok álma, s oly gyakran csúfos véget ér, nem csak a szülő hibája, és semmiképp nem a gyereké. Azoké, akik őt kihasználják.