Mégsem kerül a Parlamentbe az alaptövényt népszerűsítő tizenhat festmény. Az eredeti tervek szerint már tavasztól ott lett volna a helyük. A nagy vihart kavart kollekciónak az ötletgazda, Kerényi Imre keres most új kiállítóhelyet.
Hogy miért állt el tervétől Kerényi? Az ok egyszerű: rájött, hogy a festmények nem valók a Parlamentbe.
– Az épületet tervező Steindl Imre még Munkácsy Mihály Honfoglalás című művét is ellenezte – mondta többek között a Borsnak a rendező a visszakozás egyik okaként. Kerényi 2011-ben álmodta meg az alaptörvényt népszerűsítő illusztrációkat. Tizenhat festmény készült az elmúlt 150 év magyar történelméről, darabjáért 1,6 milliót fizetett az állam. A képek vándorkiállításra indultak az ország nagyvárosaiba. Az utolsó állomás idén tavasszal Sopron volt.
Az eredeti elképzelések szerint a Parlament adott volna állandó otthont a kollekciónak. – Hol vannak most a képek? – kérdeztük Kerényit. – Szállítás közben – felelte a kormánybiztos-rendező, ami azt vetíti előre, hogy legalább fél évre raktárba kerülnek a műtárgyak.
Ennyi idő kell ugyanis ahhoz, hogy új helyet találjon a festmények számára. Egyelőre annyi biztos: Budapesten maradnak.
Ragaszkodik a Lovasrohamhoz
Ez annak az ikonszerű képnek a címe, amiért egy gyűjtő kétmillió forintot adott volna, ám Kerényi – mint mondta – nem adta el, hogy egyben maradhasson a gyűjtemény. A kiállítás legnépszerűbb darabja pont az a festmény lett, amiről a szakma lesújtó kritikát fogalmazott meg.
A 2006-os rendőrattakot bemutató kép elkészültekor nyilatkozott a Borsnak Nagy Andrea, az Artitude galéria művészeti vezetője: – Bár az alkotók neve miatt megérnek néhány százezer forintot, művészileg értékelhetetlenek. Technikailag korrekt, alapos munkák, nem gagyik. A Lovasroham című kép inkább karikatúrának hat, mintsem komoly műalkotásnak, de a célnak megfelel.
Százmilliós ötletek
Kerényi Imrét 2011 májusában nevezték ki miniszterelnöki megbízottnak. Több projekt felelőse. Ezek közül a legfontosabbakat gyűjtöttük össze a rájuk szánt állami összegekkel:
l A festmények darabja 1,6 millióba került, a teljes kollekció így 24 milliós költséggel zárt.
l 190 millió forint jut az alaptörvény középiskolásoknak szánt díszkiadására, és az általános iskolásoknak szánt zsebfüzetekre.
l A Nemzeti Könyvtár című sorozatban újabb 17 kötet jelenik meg, egyenként 7500 példányban. A nyomdai munkákra 205 milliót, a jogdíjakra 63 milliót szántak.
