Legyektől és kukacoktól hemzsegő penészes krém-, kocka- és lapkasajtokat használt egy budapesti cég „friss” termékeik előállításához. Bár évek óta folyik a küzdelem a hasonló esetek kiküszöbölésére, még mindig iszonyatos mennyiségű hulladékot etetnek meg velünk.
Sokan előszeretettel ízesítik szendvicsüket a különböző kocka, lapka- és krémsajtokkal. De gondolnák-e, hogy a készítményben korábban csontkukacok hemperegtek, köpőlegyek táncikáltak, és a penészgombától a kereszthornyos csavarig minden megfordult bennük? Pedig az az igazság, hogy 93 ilyen termék esetében bizonyítottan ez történt. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) olyan sajt- és tejüzemeket buktatott le, ahol számos közegészségügyi előírásra fittyet hánytak.
Borzalmas állapotok az üzemben
Az országos főállatorvos által nyáron elrendelt tejágazati ellenőrzés folytatásaként a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatósága (KÜI) négy megyében tartott célellenőrzést az elmúlt időszakban. A Bács-Kiskun és Vas megyében található sajtüzemekben csupán apróbb hiányosságokat tapasztaltak az ellenőrök. De volt egy hely, ahol bizony még ôk is elborzadtak a látványtól.
– Egy fővárosi sajtüzemben a KÜI vizsgálata során kiderült, hogy rendszeresen hőkezelték a lejárt alapanyagokat és a selejt termékeket késztermékeik előállításához. A „friss” termékekbe több éve lejártakat is beledolgoztak. A lejárt termékek jelentős része gusztustalan, szennyezett, penészes, rovarokkal belepett volt – közölte a Nébih Fogyasztói Kommunikációs Osztálya. Az élelmiszer-biztonsági hatóság eddig 160 tonna ilyen alapanyagnak szánt terméket semmisített meg azonnali hatállyal. A cég készletét zárolták, az üzletekbe kikerült késztermékek visszahívása folyamatban van.
Bőséggel terítették a gyanús tejet
A tejágazati célellenőrzést még nyáron rendelte el az országos főállatorvos. Ennek folytatásaként bukkantak az ellenőrök a most lebuktatott, szabálytalankodó vállalkozásokra. – Nem csak Budapesten, Nógrád megyében is bőven akadt dolguk a szakembereknek. Ott egy olyan engedély nélkül üzemelő tejpalackozó egység működését tiltották meg, ahonnan naponta 500-1200 liter tejet szállítottak ki – tudtuk meg a Nébih Fogyasztói Kommunikációs Osztályától. A vizsgálat során több mint 500 liter jelöletlen, nem nyomon követhető, tartályos és már kipalackozott tejet foglaltak le. Kiderült az is, hogy az illegális „tehéndzsúszt” Budapesten és környékén több autóval terítették. Az eljárások folyamatban vannak, előreláthatólag több tízmillió forintos bírság várható a két ügyben.
Pózsa Panni: így készül a finom sajt
A sajtkészítés folyamatáról Pózsa Panni mesélt a Borsnak. A biatorbágyi hölgy már évek óta foglalkozik a tejből készült ínyencségek előállításával.
– Először is nagyon fontos, hogy tiszta, jó minőségű és friss tejet kell használni. A tejnek különböző beoltási hőmérsékletei vannak. Attól függően, hogy lágyabb vagy keményebb sajtot szeretnénk végeredményként kapni, 30–38 fok között oltjuk be a tejet – magyarázta a sajtkészítő. – Az oltó egy enzim, amivel szét tudjuk választani a szilárd és a folyékony részt, az alvadékot és a savót. Beoltás után viszonylag rövid időn belül megalszik a tej, ebből lesz az alvadék, aminek az állaga a kocsonyához hasonlít – mondta el Pózsa Panni.
Ezután az alvadékot különválasztják a savótól, és kicsit megnyomkodva formába teszik, ha szükséges, préselik, hogy távozzon belőle a folyadék. Ezalatt az alvadék elkezd savanyodni, melynek során hosszabb-rövidebb ideig sófürdőzik. Ez azért is fontos, mert a sónak fertőtlenítő hatása is van, majd kezdődhet az érlelés. Egy egykilós sajtot általában három-négy hétig szoktak érlelni. De van olyan sajt – mint a parmezán, amit két évig kell érlelni. Ennek során a tejcukor és a tejfehérje lebomlik, így az is fogyaszthat ilyen idősebb sajtot, aki ezekre érzékeny.
Ólom és szalmonella a marhahúsban
Másodlagos magyar marhahústermékekben egészségre káros anyagokat találtak az orosz hatóságok, így erre hivatkozva nem is veszik át ôket Magyarországtól. A marhafejet, lábakat, belsőségeket, valamint húsnyesedéket az orosz húsfeldolgozó ipar hagyományosan importálja az uniós tagállamokból. Ezekre Oroszország nem is vezetett be embargót augusztus elején.
Az orosz ellenőrök Listeria baktériumot, ólmot, tetraciklint, szalmonellát, klóramfenikolt és kadmiumot találtak az uniós államokból importált áruban. A Borsnak nyilatkozó családorvos szerint veszélyes anyagokról van szó.
– A klóramfenikol vérképzési zavarokat, míg a kadmium vastagbélrákot okozhat, emellett vese- és májkárosító. Az ólom az idegrendszert károsítja, a szalmonella gyomor- és bélhurutot, hasmenést okozhat. A tetraciklin egy antibiotikum, így mindenképpen káros a rendszeres fogyasztása. A Listeria pedig élősködő baktérium, ami agyhártyagyulladást idézhet elő – mondta dr. Bense Tamás.
