Úgy gondolta, hogy ez alantas dolog, egy furcsa perverz szokás, melyet csak azok engednek meg maguknak, akik nem képesek személyesen ismerkedni.
Ha egy hónappal ezelőtt kérdeznek meg, azt mondom, hogy soha eszembe nem jutna, mára azonban sokat változott a véleményem egy kedves ismerősömnek köszönhetően, akivel megesett a világ legfurcsább dolga: beleszeretett valakibe, akit tulajdonképpen alig ismert.
Ez az ismerősöm nagyon magányosnak érezte magát a nyár végére, már hónapok óta a nagy szerelem okozta súlyos lelki károk enyhítésén dolgozott – lássuk be – eredménytelenül. Eszébe sem jutott társkeresőn regisztrálni magát, mert úgy gondolta, hogy ez alantas dolog, egy furcsa perverz szokás, melyet csak azok engednek meg maguknak, akik nem képesek személyesen ismerkedni. Ráadásul, aki ilyen helyen keres magának társat, az biztosan nem találja meg a nagy Őt, maximum egy egyéjszakás kalandot, ami vagy jó lesz, vagy nagyon rossz.
Az ismerősnek azonban szerencséje volt. Egy szimpatikus ismeretlen az interneten kereste meg őt, első nap csak leveleztek, második nap már randiztak, a harmadik találkozás pedig meghozta a hőn áhított érzést: elrabolták a szívét. Ha neki bejött, bármelyikünknek sikerülhet! Kalandra fel!
