A Barátok közt Tóbiásaként meleg férfit alakít, az Alföldi Róbert rendezte Őrült nők ketrecében pedig transzvesztita szobalányt. A két meleg szerep miatt érik támadások, ám rengeteg szeretetet is kap a közönségtől Józan László.
A Barátok köztben, majd színpadon is meleg férfit alakított. Hogy találták meg ezek a szerepek?
Tóbiás először közel két éve csak másfél hónapig szerepelt a sorozatban. Utána hívott fel Kalamár Tamás, hogy továbbírják a karaktert, de ez az eredetileg kellemetlen szereplő már esendő és megtört meleg férfiként térne vissza.
El kellett gondolkodnom, hogy vállalom-e, hiszen tudom, hogy egy napi sorozatba bekerülve többünket azzal a karakterrel azonosítanak, akit játszik. Végül az győzött meg, hogy Tóbiás esetében a melegség valós társadalmi problémájáról van szó, és ennek fizikai részéről kevésbé. Mivel színész vagyok, feladatként tekintek rá – ugyanúgy szerep, mint A dzsungel könyvében Mauglié vagy a Csongor és Tündében Csongoré.
A filmbéli gyilkos sem pszichopata a való életben. Bár nem ez minden vágyam, de a melegség fizikai oldalától sem zárkózom el a színpadon. Volt is már példa rá a Vígszínház háziszínpadán, ahol a Dark Play című darabban csattant el egy férficsók. Az is munka, színészi feladat volt.
Érte kritika a szerep miatt?
Negatív és pozitív is. A negatívokkal nem állok le vitatkozni vagy megmagyarázni, hogy a tévében szerepet játszom, úgysem tudnám nekik.
A Barátok közt után természetes volt, hogy elvállalja a következő meleg szerepet is?
Az Őrült nők ketrecének Jacobja igazi tejfölszerep, vagyis olyan, ami se nem fő- se nem mellékszerep, hanem bármelyik színész örömmel játszaná. Nagyon hálás feladat. Ezt visszautasítani életem legnagyobb hibája lett volna, hiszen a közönség imádja Jacobot, és rengeteg poén lehetősége rejlik benne.
Az Átrium Film-Színház előtt sokszor látom önt és a tánckart az utcán ácsorogni. Nem kellemetlen rózsaszín kisnadrágban, kisminkelve lenni az utcán?
Próba alatt természetes, hogy valaki sminkben-kosztümben megy ki pár percet lazítani – bármi is legyen az a smink vagy kosztüm. De természetesen az első két-három alkalom furcsa volt, később viszont annyira megszoktuk a műszempillás-csillámos sminket, hogy még a boltba is úgy mentünk át Csobot Adéllal.
Mindkét említett szerepben sokat vetkőzik. Egy színésznő esetében mindig mérföldkő, ha ledobja a textilt.
Hogyan van ez önnél?
Amikor felvettek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, még az osztálytársaim előtt sem voltam hajlandó átöltözni két-három évig. Most is elég vékony vagyok, akkor azonban még 15 kilóval kevesebb voltam. Gyerekkoromban sokat bántottak emiatt, s ez olyan gátlásokat épített bennem, mint a kövér gyerekekben, ha a túlsúlyuk miatt piszkálják őket.
Az egyetem negyedik évében azonban a Vígszínházban Maugli szerepét játszottam, aki három óráig ágyékkötőben van a színpadon. Testépítésbe kezdtem, ami nemcsak az alakomat, de a lelkemet is megváltoztatta. Sokkal magabiztosabb lettem, és a sport az életelememmé vált.
A napi sorozatban egy csapásra ismert lett, amivel együtt jár a nagyfokú érdeklődés is. Ön hogyan kezeli ezeket a helyzeteket?
Tóbiás melegsége miatt a fiúk és a lányok körében is érdeklődést váltok ki. Próbáltak már udvarolni urak is, de amint egyértelművé válik, hogy nem baráti csevejről van szó, udvariasan visszautasítom a közeledést. Rajongóval pedig egyébként sem szívesen kezdenék, mert az érdeklődése nem Józan Lászlónak szól, a tévében látott fiúval szeretnének megismerkedni.
Van most párkapcsolata?
Most nincs senkim. Egy éve ért véget egy hosszú, közel hatéves kapcsolatom. Egyszerűen azért lett vége, mert elmúlt a szerelem. Minden kapcsolatban vannak megalkuvások, ez az együttélés része, de mi még olyan fiatalok voltunk, hogy nem lett volna értelme ilyen kompromisszumokat kötni. Mivel jókor és jó időben váltunk szét, nem volt ajtócsapkodás, barátok maradtunk, ami tényleg létezhet egykori szerelmesek között. Nem vagyunk napi kapcsolatban, de az életünk fontosabb kérdéseit megbeszéljük, és örülünk a másik sikerének.
Nem is akar most ismerkedni?
Az életem most a munkáról szól, havonta harminc előadásom van, és a sorozat miatt van, hogy egy héten mindennap forgatok is. Bulizni sem igen járok, egyrészt mert nincs rá időm, másrészt mert legtöbbször hatkor kelek. Persze én is vágyom társra. Nem vagyok kifejezetten kereső típus, de nem zárkózom el egy kapcsolattól. Inkább az élet sodorta elém az eddigi párjaimat, főleg a szakmából – ebből is látszik, hogy ők jobban megértik ezt az életvitelt.
Könnyen esik szerelembe?
Ha találkozunk azzal az illetővel, aki nekünk van rendelve, azt egyből meg lehet érezni. Szerelmes, romantikus típus vagyok.
Milyen nő tudná felkelteni az érdeklődését?
Sosem volt ideálom, az összes barátnőm más típus volt. Az esztétikum fontos, de nem a legfontosabb. Érzékeny és fogékony vagyok a világ dolgaira, ha megtalálom ennek a csíráját egy hölgyben, akkor az a kapcsolat jó lehet.
Az első csók
15-16 éves lehettem, már jócskán el voltam maradva a fiú osztálytársaimhoz képest. Elképzeltem valamit az első csókról, hát egyáltalán nem olyan volt. Béna, szégyenlős, amit lopva, gyorsan kellett csinálni, de mégsem olyan gyorsan, hogy ne érezzen belőle semmit az ember. Fülig elvörösödtem, még szerencse, hogy este volt. Mindezek ellenére még mindig jó és izgalmas érzés visszagondolni rá.
Ha több kell az átlagosnál! Keresse a Borsot a Magazinokkal!
