Miután egy szerettünk távozik a földi létből, reménykedünk, hogy akár csak egyetlen percre is, de újra láthatjuk. Próbáljuk kutatni a jeleket, melyek szellemének jelenlétére utalhatnak, és nem egyszer érezni véljük érintésüket, csókjaikat. Mindez csak a képzelet szüleménye lenne vagy valóban létezik a szellemvilág?
Egyértelmű válasszal nem szolgálhatunk, azonban sokatmondó, hogy gyermekek tucatjai számolnak be különös, túlvilági találkozásokról. Tudományosan elfogadott nézet szerint a kicsik 4-6 éves korukig képesek kommunikálni a szellemekkel, majd az idő múlásával ezen tulajdonságuk elvész. Németh Kristóf kisfia, a hatéves Lóci is beszámolt édesapjának nagypapájával való különös találkozásáról. A Játékszín direktora őszintén bevallja: nem hisz a szellemvilágban, de gyermeke szavai egy-egy pillanatra megingatták hitét.
– Édesapám hat évvel ezelőtt távozott az árnyékvilágból, három hónappal Lóci születése után. Az utolsó időszakot már kórházban töltötte, így a gyereket mondhatni kórházból kórházba vittük, hisz párnapos volt, mikor meglátogattuk vele apámat. Onnantól kezdve többször is találkoztak apám haláláig – eleveníti fel a fájdalmas múltat Kristóf. – Lóci három-négy éves lehetett, mikor egy nap azzal fogadott: itt volt Lóránt. Így hívta a nagypapáját. Azt mondta, csak ellenőrizni jött, hogy ő jól van-e. Nem félt tőle, beszélgettek. Apám csak egyszer látogatta meg, és az kellemes élményként maradt meg az emlékezetében. A korára való tekintettel nem is tudta, hogy a nagypapája szellemként állt előtte.
A misztikumot tovább erősíti, hogy Kristóf édesapja előre megérezte a halálát. Elhunyta előestéjén azt kérte fiától, keresse meg az útlevelét, mert másnap hajnalban repülőre kell szállnia. Elutazik. Látta a nevét a kórház utazási listáján. Másnap hajnalban örökre lehunyta a szemét…
Ha több kell az átlagosnál, keresse a Borsot a Magazinokkal!
