Nincs annál szomorúbb, mint amikor sírni látjuk a bohócot. Ráadásul egy olyan bohócot, aki az életét arra tette fel, hogy súlyosan beteg gyermekek lelki problémáin könnyítsen.
Balogh László tizenöt éve heti négy nap jár bohócdoktori vizitekre. Költségeit saját alapítványából finanszírozza, már amikor van miből. Néhány napja vetítette le a Duna TV azt a díjnyertes dokumentumfilmet, ami dr. Lala munkáját másfél éven át követi. A bohóc ebben vallott arról, hogy amikor üzemanyagra sem volt pénz a kasszában – mert az állami szervek sorra utasították el pályázatát –, akkor biciklire pattant, és úgy tekert le Budapestről Székesfehérvárig.
– Nem tehettem meg, hogy nem megyek, hiszen tudtam, mennyire várnak. Kilenckor indultam, kettőre értem le, de megtartottam a vizitet – mondta Halász Glória alkotásában a nagylelkű bohóc, aki könnyek közt mesélt arról, hogy egy kisfiú élete legutolsó percében őt kérte az ágyához. A filmkocka több mint megható volt.
A Bors munkatársa azért kereste fel Balogh Lászlót, hogy arról érdeklődjön, változott-e azóta az alapítvány anyagi helyzete. Munkájához kap-e állami támogatást?
– Szerencsére jól alakulnak a dolgok, már 2,5 millió forint érkezett, amit főleg fiatal magánszemélyek ajánlották fel. És nagyon jólesik az emberek felém irányuló kedvessége is. De ez a film leginkább arra volt jó, hogy megtudja a közvélemény: a kórteremben nem bohóctrükköket mutatok be, azokat majd megnézik, ha meggyógyultak. Minden ágyhoz odamegyek, és ha kell, segítek lábra állni, vagy elmagyarázom a betegségét. Sok család szakad szét a gyerek hosszan tartó betegsége miatt, van, amikor az anyának kell odatartanom a vállamat – magyarázta munkája lényegét dr. Lala, aki szeretné, ha nagyobb lenne a csapata, és a film is úgy fejeződött be, hogy húsz embert toborzott, de most megtudtuk, még senki sem lett a kollégája.
– Jelenleg két embert képzek. Sokan azt gondolták, hogy ezt elég heti egy-két órában csinálni. Más előadóművészek pedig csak azért jelentkeztek, mert éppen akkor nem volt jobb lehetőségük. Ám ez egy hivatás, ahol a tehetségnél is fontosabb a szív – mondta a 61 éves bohócdoktor, aki arra a kérdésre, hogy mi lesz akkor, ha elfogy a 2,5 millió, hiszen ő a fizetését is innen veszi ki, a következőt válaszolta:
– Akkor is viziteltem, amikor nem volt pénz, és akkor is fogok, ha nem lesz, de hála az emberek segítségének, most minden újra jóra fordult.
