Mi lehet borzalmasabb egy nagymama számára, mint hogy kisunokáját évek óta nem láthatja? Ráadásul ez az unoka annyira megváltozott, hogy már szinte meg sem ismeri az időközben felnőtté cseperedett kisfiút...
Fájdalommal és gyötrelemmel teli érzések kavarognak most Pécsi Ildikóban, aki három éve nem látta fia kisfiát, Csabikát.
A művésznő tavaly február óta harcol érzelmeivel: Szűcs Lajossal közös fiuk, Csaba és neje, Pártos Csilla ugyanis ekkor jelentették be válásukat. A médiában is hatalmas port kavart családi botrány azonban nemcsak a Pártos–Szűcs házaspár magánéletének mélypontját jelentette, hanem a szerető nagymama életébe is iszonyatos fordulatot hozhatott.
A Kossuth-díjas színésznő könnyekkel küszködve mesélt a Borsnak a tavasz közeledtével feltörő emlékeiről, azokról az időkről, amikor még boldog családban, szerető nagymamaként játszott unokájával hatalmas gödöllői kertjükben, ahol negyven éve gondozza különleges növényeit, melyek az unokája emlékét is őrzik.
– Nagyon sokat jelent számomra a kertem. Kisfiam, Csaba születésekor ültettünk egy ezüstfenyőt, mely mára már átbólingat a háztetőn, olyan hatalmasra nőtt. Unokámnak, a kis Csabának az érkezésekor pedig egy szelídgesztenyefát telepítettünk, mely minden évben színes virágaival köszönti a tavaszt – csuklott el Ildikó hangja, majd hozzátette: már meg sem ismerné Csabikát.
– A napokban egy közös ismerősöm látta az utcán a kis Csabát, és elképedve mesélte, hogy alig ismerte fel – sóhajtott a színésznô. – Ettôl én is félek. Interneten küldött egy képet... Fájdalmas és szomorú, de be kellett lássam, hogy elmennék mellette az utcán. Valószínûleg nem ismerném fel. A 14 éves kisiskolásból felnôtt fiatalember lett – így el Ildikó, majd hozzátette:
– Májusban leszek hetvenöt éves. Ha megérem. Bízom benne, hogy megérem, és akkor még annyi minden történhet – mondta reményteli hangon.
Könyvet ír a kertjéről
Negyven év gondosan elültetett növényei negyven esztendô emlékeit őrzik. Ezeket a nosztalgikus történeteket és vidám anekdotákat Pécsi Ildikó a közönséggel is meg szeretné osztani a közeljövôben.
– Furcsa kertben élek én, melynek minden virága az életem egy-egy örömteli pillanatára emlékeztet.
Ezeket szeretném most egy kötetbe foglalni, és könyv formájában elmesélni az olvasóknak – mosolyodott el Ildikó.
