Cooky: Ha kell, tudok komoly lenni

– Hogyan udvarol egy francia férfi?
– Mindenekelőtt okosan, de szerintem ebből a szempontból minden férfi egyforma. Mindegy, hogy francia, magyar, olasz vagy kínai. Amikor egy férfi megpróbál megszerezni egy nőt, kedves, humoros és romantikus. Én nem szeretem megjátszani magam, ilyen vagyok. A mai nők szerintem szeretik, ha egy férfi humoros, ha nem színészkedik. Fontos, hogy egy férfi ne legyen műmájer, ne mutasson magáról olyasmit, ami nincs is benne, csak azért, mert az első randin illik a szebb arcunkat mutatni. Fontos az is, hogy egy férfi figyeljen arra, hogy a nő mit szeret, legyen udvarias. Ez egyébként mind bennem van, egyáltalán nem vagyok olyan nagyképű, mint amilyennek talán tűnök, sőt inkább szerény vagyok ilyen szi­tuációban.

– Ez miben mutatkozik meg? Ön tipikusan az a férfi, aki előreengedi a hölgyeket az ajtóban és alájuk segíti a széket az étteremben?
A túlzásokat nem szeretem. Ha étterembe megyünk, nyilván van egy protokoll, de például a székhasználat kevésbé fontos a mai generációnak. És ehelyett érdemes inkább arra figyelni, hogy a nő mit szeretne enni, mit lehetne rendelni, amivel kedveskednénk neki. Én például soha nem sajnálom, és nem is sajnáltam a pénzt. A szék kihúzása a mi generációnknak nem alapvető, de ez nem azt jelenti, hogy ne lennék udvarias.

– Nagyon is udvarias, azt már tudjuk. De mennyire romantikus?
– Mit jelent a romantika? Ha kéz a kézben sétálunk a Duna-parton? Vagy ha együtt fürdünk a kádban? Vagy ha összebújunk a tévé előtt egy filmet megnézni? Vagy például az, ha küldök a feleségemnek napközben egy SMS-t, hogy mennyire szeretem vagy hiányzik? Nekem ez mind romantikus. Alapvető dolog, hogy ha szeretünk valakivel együtt lenni, akkor állandóan romantikázunk vele.

– Ebben van különbség a magyar és a francia férfiak között?
– Szerintem, ha egy férfi nagyon meg akar szerezni egy nőt, ugyanannyira romantikus, mint bármelyik másik férfi. Ha tényleg akarunk valakit, figyelünk arra, hogy minden tökéletes legyen. Nem látok különbséget ebből a szempontból sem. Mi, franciák abban különbözhetünk, hogy az eltérő kultúra miatt nagyon udva­riasak vagyunk, a nyelvünkben számos szavunk is van az előzékenység kifejezésére. Alapvetően így vagyunk kódolva. Szépen beszélünk és lassan, ez lehet egy nő számára az érzékelhető különbség.

– Önt mivel lehet levenni a lábáról? Hogyan lehet önnek kedvezni?
– Mivel én is próbálok mindig őszinte lenni, azt szeretem, ha egy nő is az velem. Az a jó, ha őszintén megmutatja, hogy érdeklem, tetszem neki, nemcsak azt, hogy ő a szép, a tökéletes, akiért nekem meg kell küzdenem. Nem szeretem a hazugságokat, a női játékokat. Amit leginkább figyelek, hogy egy nő legyen ápolt, legyenek szép kezei, körmei, ne rágja a bőrt az ujjain. Rendben, legyen rajta a smink, ha szeretné, de csak szolid. Egy nő legyen kicsit huncut is, mert az kell, de ne túlzottan műnő. De a legjobban a meglepetésekkel lehet levenni a lábamról. Kis apróságokkal, például egy vacsorával vagy egy hétvégi kirándulással vagy ha tudtomon kívül a barátok várnak otthon.

– Mennyire heves vérmérsékletű? Aki mindig ennyire jókedvű, azt ki lehet hozni a sodrából?
– Nem szeretek veszekedni, azt nem is szoktam, inkább csak vitázni. Ha érzem, hogy nekem van igazam, akkor nem hagyom magam. Vidám srác vagyok, de ez nem azt jelenti, hogy mindig bohóckodom. Ha komoly dolgokról van szó, akkor figyelek. A komoly beszélgetésekhez komolyság kell, ezért vannak azok a szituációk, amiket én sem hülyéskedek el.

– A féltékenység sem mérgezi meg az életét?
– Én egyáltalán nem vagyok féltékeny. Ha szeretsz valakit, akkor bízol benne, és akkor nem vagy féltékeny. A féltékenységnek amúgy sem látom sok értelmét, ha valaki meg akar csalni, úgyis megteszi! 

Ha több kell az átlagosnál! Keresse a Borsot a Magazinokkal!