Tóth Gabi változásai tíz éve a szemünk előtt zajlanak. Szerelmi csalódások, szakmai mélypontok, családi viszályok után faggattuk az énekesnőt.
Tavaly decemberben véget ért az X-Faktor. Azóta nemigen láttunk a képernyőn. Nem hiányzik a reflektorfény?
Most élvezem, hogy a zenei karrieremmel tudok foglalkozni. Az elmúlt három évben a tévézés miatt alig jutott időm új, saját dalokat írni, klipet forgatni. Most elérkezett az idő.
Milyen projektekkel készül?
A Tha Shudras énekesével, Tibivel már belefogtunk egy Kidman Nicholson nevű projektünkbe, ő szájdobol, én pedig vokálozom. Elkezdtem tervezni az új dalom, ami kicsit más stílusban íródik majd, mint a korábbiak. A tesómmal a Sister Acttal, ami a kettőnk közös műsora, járjuk az országot, és olyan nagy előadókkal is föllépünk, mint például Charlie. Nagy élmény vele muzsikálni!
Ön nagy átalakuló, megint egy új Tóth Gabit kell megszoknunk?
Haladni kell a trendekkel, de hűnek kell maradnom önmagamhoz. Nem könnyű megfelelni és fennmaradni ebben a szakmában, éppen ezért zeneileg is szeretnék újat mutatni. Tudom, most téma az új hajszínem és hát imádom! Több mint két éve barna a hajam, már meguntam ezt az árnyalatot. Alapvetően a világos tónusok állnak jól a fehér a bőrömhöz, de annak idején kénytelen voltam a szőkét lecserélni, mert nagyon tönkretette a hajam a folyamatos festés. Szerettem a barnát, de valahogy sosem éreztem igazán magaménak, ezt viszont igen.
Az éneklés mellett menedzserként is dolgozik a Tha Shudras zenekarnak. Miért állt át hirtelen a másik oldalra?
Nagyon jóban lettünk a srácokkal az X-Faktor alatt, és Trap kapitánnyal sok a közös tulajdonságunk. Mindketten vidékről jöttünk a fővárosba, határozott elképzeléseink vannak a karrierünket illetően, és ugyanazokkal a problémákkal és akadályokkal kell megküzdenünk. Nekem azonban közel tíz év előnyöm van a szakmában, és ezt a tudást szeretném átadni a zenekarnak, mert megérdemlik a támogatást.
Hogyan próbálja segíteni őket?
Sokat koncertezünk együtt, és próbálom vezetni őket a helyes úton, elmagyarázni, hogyan is működnek a dolgok a szakmában. Hónapok óta azon dolgozunk, hogy április 20-án megjelenjen egy újragondolt Tha Shudras-válogatás, mely egyelőre csak online formában tölthető majd le. A bevétel felét pedig egy erdőmentő alapítványnak tervezzük odaadni.
Ennyire fontos Önnek a természetvédelem?
Trap kapitány és csapata óriási természetrajongó, és ez a mentalitás rám is jellemző. Ezért is találtuk ki, hogy központi szerepet kap a zenekar életében az környezetvédelem.
Együtt zenélnek, közös koncerteket adnak, és a munkában is támogatják egymást. Többször szárnyra kapott már a pletyka, hogy Trap kapitánnyal, azaz Molnár Tibivel több van Önök közt barátságnál.
Tény, hogy nagyon jóban lettünk, és megvan köztünk az összhang. Ám a szerelem sajnos még nem köszöntött be az életembe. Elfogadom a helyzetet, megtanultam felismerni a magány szépségeit, mert ha megbékélünk vele, sokkal könnyebben megismerhetjük önmagunkat. Rájöttem arra is, hogy nem szabad görcsösen ragaszkodnunk valamihez vagy valakihez. El kell engednünk, mert ha foggal-körömmel harcolunk érte, soha nem fogunk tudni továbblépni és előrehaladni az életben. Most megélem a magányomat, de nem hiszem, hogy ez életem végig így lesz. Csak átmeneti állapot.
Ismert emberként nehezebb randizni?
Furcsának tűnhet, de én még soha nem randiztam! Az összes párkapcsolatom a munkán során alakult ki, szakmabeliekkel ismerkedtem, és soha nem mentem el idegennel egy gyertyafényes vacsorára. Nehéz ez ebben a világban....Hiszek abban, hogy arra vagyok hivatott, hogy a zenémen keresztül átadjak valamit az embereknek. Ez a karmám, és azért kaptam ezt a hangot és energiát, hogy erre tegyem fel az életemet. A privát szférám emiatt gyakran háttérbe szorul... és ha a magánéletem nincs is rendben, nekem akkor is szórakoztatnom kell a közönséget.
Hogyan tud felülkerekedni az érzelmein?
Mi zenészek rendkívül szélsőségesen és intenzíven éljük meg az érzelmeket. Annak idején Markó Robival való szakításunk napján én este koncertet adtam. Az összetört szívemből azonban semmit nem láthatott a közönség, igyekeztem maximálisan a zenére koncentrálni. Mentőöv ez nekem, nemcsak ebbe menekülök, de ez segít át a nehezebb időszakban, amiből elég sok volt az utóbbi években...
Az elmúlt négy évben sokat változtam, komolyodtam, és sok mindenről ma már másképp gondolkodom. A versenytánc által rengeteg fegyelmet, türelmet és önuralmat tanultam, ami elvezetett egy arany középútra. Szerencsére ez az út továbbra is tart, a magány ellenére rendben vagyok önmagammal, és szerencsére a családom körül kialakult problémák is rendeződni látszanak. Újra egy nagy család vagyunk, és mindannyian elfogadtuk a bekövetkezett változásokat.
Milyen jövőt képzel magának?
Az ember társas lény, én sem szeretnék magányosan megöregedni. Ha most el is fogadom a sorsom, majd szeretnék egy hatalmas vidéki házban élni, gyerekeket nevelni, és az éneklés mellett egy polgári szakmát is szeretnék kitanulni. Nem akarok életem végéig médiaszemélyiség lenni, nyilván fontos számomra a szakmai elismerés, de úgy gondolom, mindig kell, hogy legyen egy B terv.
Talán fél, hogy elveszíti a népszerűségét?
Ettől egyáltalán nem tartok, tavaly óta ugyanis a három legkeresettebb énekesnő közé kerültem, ezért nem félek, hogy elfelejtenek. Egyedi a hangszínem, szeretik a személyiségem, de most egy kicsit a háttérbe vonulok. Persze azért bízom benne, hogy ha idén nem is, de egyszer még újra ott ülhetek majd az X-Faktor mentori székében.
