Alig hallunk róla, pedig ontja magából a könyveket, de humoristaként nem hagyják érvényesülni. Imádja ötéves kislányát, aki gondoskodik apukája fittségéről. A kérdés, hogy mennyi időt tölthetnek még együtt, őt is intenzíven foglalkoztatja
Az utóbbi években eltűnt a nyilvánosság elől. Miért?
Ha az a nyilvánosság, hogy folyvást ott vagyok a tévékben, akkor igaz. Ha az én szemszögemből nézzük, akkor azt mondom, a fontos dolgaimmal jelen voltam s vagyok. A könyvhéten most is öt napig ülök az olvasóimmal a Vörösmarty téren. Ez többet ér, mint egy tévézés.
Jó, de ez nem hasonlítható össze az állandó, humoristaként való jelenléttel.
A csapból folyás esete. A humorfesztiválon győzelemmel befutottam, fölfigyeltek rám, fölkaptak. Mégsem tiszavirág-életű, „celebes” siker volt ez. Csúcsra értem, mondták, én meg replikáztam: fennsíkra! Ott időzöm hosszan. 1962 óta a nyilvánosság előtt zajlik az életem, színjátszóként, karikaturistaként, humoristaként, mostanában inkább a könyveimmel szárnyalok. Közben persze sok ezren nézik a neten, vagy a tévékben ismételt régi, immár klasszikussá lett monológjaimat.
Humoristaként már nem is keresik?
Keresnek, vállalok felkéréseket, de ez töredéke az egykori sorozatoknak. Egyrészt épp, mint engem harminc éve, most az ifjakat hívják, másrészt, ha fideszes a városvezetés, beintenek. Mintha meg akarnák óvni a település lakóit a „fertőtől”. Holott retrózok, sztorizok, és tekintettel vagyok a baromi érzékeny lelkükre, meg arra, hogy végképp nincs humorérzékük. Ez a jelenség is oka, hogy nem ambicionálom magam, hisz a humor célja nem az, hogy szétválasszon, hanem hogy összekacsintva, együtt nevetve olvaszszon össze bennünket, illetve a más-más elvet valló közönséget. A stand up-osok legtöbbje semmi rizikót nem vállal.
Mintha mindegy lenne, hogy milyen lesz a világ, amiben élünk. Hofi, Sándor Gyuri és én tematikus önálló esteket írtunk, adtunk elő, és mindig messzebb mentünk el, mint amennyire hagyták. Mostanában publicisztikákban morgolódok, és tízezrek olvassák. A fanatikus jobbos kommentelők ott is megmutatják igazi énjüket.
A könyvhétre jelent meg a Dinoszauruszok című verses meséje, amit saját maga illusztrál. Akkor most illusztrátor is?
Autodidakta vagyok, én csak azon kaptam magam, hogy jól rajzolok. Volt egy zenei montázsra épülő gyors, rajzolós számom, látható a neten, ma is azt mondom: világszám. Több ezerszer mutattam be, aki látta, máig emlegeti.
Hogyan telik egy napja?
Fél héttől éjfélig „élek”, unalommentesen. A sport mellett olvasás, írás. Mostanában a párommal és a kislányommal társasozunk, párkeresőzünk és festünk. A kislányom is belevágott a teniszezésbe, naponta gyakorolunk.
A leányzó a napokban töltötte be az ötödik életévét, ő egy új szerelem gyümölcse. Négy évtized után kezdett új életet...
Gvendolin varázserő! Különleges egyéniség, nem láttam még hozzá hasonlót. Elfogulatlanul mondom, aki ismeri, ugyanezt mondja. A korom adott, de ő tesz arról, hogy fiatalabbnak tudjam magamat. Persze Rita, a párom is, aki végképp nem hagyja, hogy komolyan vegyem a koromat. Persze, mivel harminc év van köztünk, számolgatunk, és ez fájdalmas matek. Az okoskodóknak azért mindig elmondom: akik itallal, cigivel, idegeskedéssel és hazugságokban élve rongálják az életüket, éppúgy hamarabb mehetnek el, mint kéne. Azt remélem, és erről fájdalmasan szép sorokat írtam a Míg meg nem haltak című kötetembe, hogy hosszú és hasznos életet élhetek, és sokat adhatok még a családomnak, és úgy általában az embereknek. Ezért imádkozom, csak úgy, az örökéletűhöz.
Egy kisgyerekhez rengeteg energia kell. 67 évesen miből nyeri az erejét?
Ifjú éveimben birkóztam, atletizáltam, futottam, később 10 maratoni távot teljesítettem. 3 óra 24 perc a legjobb időm, 48 évesen. Jól alapoztam, ma is bírják a falak. Nyaranta úszom az orfűi, pécsi tóban, heti 4-5 teniszpartim van, s bár kevesebbet, de futok is.
Van egy felnőtt lánya, Natália is, akit a L’art pour L’artból ismerhetünk. Ő is visszavonult, és író lett. Véletlen?
Natit nem egészen értem. Óriási tehetség, és évek óra parkolóban áll. Könyveivel ott van a fesztiválokon, ahogy én is, de sokaknak hiányzik, hogy mellette szerepeljen. Pedig együtt is mehetne a kettő. Hanna, a 11 éves unokám született tündér, okos, és sok mindenben tehetséges. Mire megnő, kiforrja magát.
Mivel tud kikapcsolódni egy nehéz nap után?
Másféle tevékenységgel, mint amit aznap végeztem. A lustálkodás megölne, de találmányom, az aktív meditáció éltet. Naponta 2-3 órán át olyasmibe bújok, ami nem hoz pénzt, csak örömöt ad. Ilyen a festés is. Kislányom gondoskodik arról, hogy ha lenne pár laza percem, együtt töltsük el.
1940-es évek
1947. november 12-én születik Deszken. Elemi tanulmányait szülőfalujában végzi. Szegeden érettségizik a Vedres István Építőipari Technikumban. Amatőr színészként dolgozik, majd a Délmagyarország és a szegedi Egyetemi Lapok karikaturistája.
1970-es évek
Humoristaként is bemutatkozik a nagyközönségnek. Családot alapít. Megszületik lánya, Natália.
Napjainkban
Pécsett él családjával. Rengeteget dolgozik, Jelenleg az Ünnepi Könyvhét egyik standjánál található meg, ahol számos könyvével, köztük A kis herceg visszatérttel és a Míg meg nem haltak művekkel várja rajongóit.
