Kínos ügy – így fogalmazott Rudolf Péter a Kossuthkifliről, amikor egy beszélgetős esten szóba került, hogy a hatrészes sorozat első része hanghibákkal került adásba.
A népszerű színész rengeteg energiát fektetett az 1848/1849-es szabadságharc idején játszódó alkotásba, de a végeredmény megosztotta a közönséget. A sorozat végére elfogytak a nézők, ezt Rudolf az első résszel magyarázza.
– Sok mindent elrontottam a Kossuthkiflinél, de amit elrontottam, azt még soha, sehol nem írták meg. Ami az első résznél történt, azt így utólag már elmondhatom, elég kínos ügy. Én nem ilyenre kevertem a hangot! A kritikusok egy része látta a filmet, mikor a szponzoroknak levetítettem, és az összes jó kritika akkor született – vallotta be a hallgatóságnak Rudolf Péter, aki kétségtelenül hazánk egyik legnépszerűbb és legsokoldalúbb művésze.
A színész egyébként azt mondja, ő minden kritikát meghallgat, és megpróbál építkezni azokból. Ezúttal is értékelte a negatív és pozitív véleményeket is, és volt, melyeknek igazat adott.
– A reklámok hangosabbak, mint a filmek. Két éve a reklámok miatt kitaláltak egy szerkentyűt, a kompresszort, azon megy keresztül az összes anyag, ami képernyőre kerül. Az első részt átengedte az MTVA ezen a kompresszoron, pedig mi már eleve így kevertük. Sok nézőt vesztettem akkor – magyarázta a színész-rendező, hogy miért lehetett nehezen hallani az első részt.
A filmet 800 millió forintból forgatták. Az első, hanghibás részt 435 ezren nézték a Dunán, a második rész 267 ezer érdeklődôt vonzott, míg a negyedik epizódra mindössze 156 ezer ember volt kíváncsi.
