Az idei a Wellhello nyara. Tarol a csapat, decemberig minden napjuk foglalt. Talicskával tolhatnák haza a pénzt, Fluor Tomi és Diaz mégis albérletben lakik.
Fluor és Diaz alig egy éve állt össze, a Wellhello máris mindent visz: a duóval már csak jövőre lehet lekötni bulit.
– Mint mikor találkozik a tűz, a víz, a szél, a föld és szív, s megszületik a Bolygó kapitánya – meséli történetüket Tomi.
– Azért is működünk ennyire jól, mert egy csapat vagyunk. Sokat készültünk rá, tudatosan, nem hirtelen ötlet volt, hogy zenélgessünk. Háromszor annyit dolgozunk, mint a szakma nagy része. Öt-hat napot játszunk egy héten, két-három órákat alszunk naponta. Ez durva! Rendkívüli teherbírást igényel. Megkértük a kiadónkat, hogy június végén engedjen el négy nap szabadságra. Nekünk ennyi lesz a nyaralás. A rengeteg munkának beérett a gyümölcse: valószínűleg ma a Wellhello tagjai a legjobban kereső magyar zenészek. A szakma szerint általában 300 ezer forint üti a markukat egy-egy bulin, vagyis a matematika szabályai szerint egy hónapban hatmillió forintot keresnek, de Tomi szerint ez köszönő viszonyban sincs a valósággal.
– Nem keresünk rosszul, az lenne a gáz, ha sokat melóznánk, de nem lenne pénzünk. Mondhatják, hogy talicskával toljuk haza a pénzt, de talicskából is osztjuk! A kilencvenes évek előadói még házat építettek a gázsijukból, mi mindketten albérletben lakunk. Nem tudunk olajfinomítót venni. Egyelőre! – neveti el magát.
– Az emberek alapból hatalmas összegre gondolnak, arra nem, hogy abból lejön a kiadói százalék, és kilencen megyünk fellépni, profi zenészekkel, nem ketten. A zenekar mellett ott a technikus, a fénytechnikus, két táncos, vizuális technika, ha van lehetőség vetítésre. Sok koncertünk volt, ami nekünk jelentett kiadást. De persze nem vagyunk hülyék, nem ez a jellemző. Alsó hangon egyórás bulijaink vannak. Nem plázában vagy falunapon, ahol rossz az akusztika, csak olyan helyen, ahol megfelelő a technika. De így is december végéig teli a naptár. Nagyon sok bulit kell lemondanunk naponta, nem könnyű minket elkapni egy koncertre. Januárban pihenünk, de tavaszra már jönnek a megrendelések.
Fluor keményen odateszi magát, még törött lábfejjel is, amiről még mindig nem került le a speciális cipő, ami a terhelést a sarkára helyezi.
– Most már a sarkam fáj rohadtul! Lebegő cipő vagy légdeszka kellene. De kibírom, jövő héten már felvehetek rendes cipőt.
