Senki sem nézhet bele a a 11 éves kisfiú kegyetlen megölését részletező jegyzőkönyvekbe. De miért? Kinek a személyiségi jogait védi a bíróság?
Általános gyakorlat, hogy a jogerős bírósági ítélettel lezárt bűnügyek aktáiba – kutatási céllal – betekintést nyerhet, aki tanulmányozni kívánja az adott esetet. Írók, újságírók, filmesek gyakran élnek e lehetőséggel, az aktákba való betekintéshez az ügyben eljáró bíróságtól kell engedélyt kérni. Szita Bence bestiális meggyilkolása az elmúlt évek legfelkavaróbb bűnesete. A bírósági tárgyalásokon a gaztett minden mozzanatát ismertették, pontosan leírták, miképp végzett Bogdán József a 11 éves gyermekkel, ám furcsa módon az ügy utólagos kutatására nincs lehetőség. A Kaposvári Törvényszék elnöke – személyiségi és kegyeleti okokra hivatkozva – úgy határozott: harminc évig nem lehet betekinteni az aktákba.
Mi lehet a titoktartás oka? Az ügytől független jogász, dr. Hortobágyi Tibor meglepőnek tartja a hírzárlatot.
– Többnyire állambiztonsági okokra hivatkozva titkosítanak ügyeket, illetve olyan esetekben, amikor az eljáró bíró zárt tárgyalást rendel el. A zárt tárgyalás elrendelését például kegyeleti okok vagy kiskorúak érintettsége indokolhatja, ám egy olyan esetben, ahol a közvélemény gyakorlatilag minden részletet ismer, furcsa a kutathatóság kizárása – vélekedett a jogász.
Huszonöt percig kínozták
A 11 éves Szita Bencét 2012. október 29-én Polcz Erika megbízásából különös kegyetlenséggel ölte meg a börtönből frissen szabadult Bogdán József és Kertész József. Bogdán csaknem huszonöt percig kínozta a kisfiút, Bencén a boncoláskor ötvenkét – késtől és ásótól származó – sérülést találtak. A gyerek még életben volt, amikor a megásott gödörbe húzták és eltemették. Polcz, Bogdán és Kertész is tényleges életfogytiglani büntetést kapott.
A Bors egy névtelenséget kérő forrása szerint nem kizárható, hogy az ügy egyik fontos mellékszereplőjének a személye indokolja a „diszkréciót”. Ez a szereplő nem más, mint V. Andrea, aki a Bencét meggyilkoltató Polcz Erikát összeismertette Kertész Józseffel, valamint azt tanácsolta Polcznak, hogy vigye hozzá Bencét ördögűzésre. V. Andrea egy független egyház tagja volt, és a Kertész Józseffel készült börtöninterjúnkban maga Kertész úgy írta le: sok befolyásos embert ismert Kaposváron.
Mivel a bírósági tárgyalássorozat előtt V. Andrea öngyilkosságot követett el, ezért csak rendőrségi vallomásait ismertették. Ezekben elmondta: Polcz Erika deviáns fiúnak tartotta Bencét, akiről azt gondolta, hogy maga az ördög. Őt okolta azért, hogy tönkrement a gyerek nevelőapjával, Gyöngyi Sándorral a kapcsolata, s azért is, mert saját, Bencével egykorú fia, Balázs vesebeteg lett. V. Andrea maga is találkozott egyszer a kiskamasz Bencével, akit szavai szerint furcsának talált. Úgy vélte, megszállta az ördög. Imákat olvasott egyszer Bencére, aki ezután rosszul lett. A nő akkor úgy vélte, hogy az ördög távozott a gyermekből.
