30 évre titkosították a Szita Bence-gyilkosság aktáit

titkosítás
PUBLIKÁLÁS: 2015. augusztus 07. 05:00
Senki sem nézhet bele a a 11 éves kisfiú kegyetlen megölését részletező jegyzőkönyvekbe. De miért? Kinek a személyiségi jogait védi a bíróság?
M. S.

Általános gyakorlat, hogy a jogerős bírósági ítélettel lezárt bűnügyek aktáiba – kutatási céllal – betekintést nyerhet, aki tanulmányozni kívánja az adott esetet. Írók, újságírók, filmesek gyakran élnek e lehetőséggel, az aktákba való betekintéshez az ügyben eljáró bíróságtól kell engedélyt kérni. Szita Bence bestiális meggyilkolása az elmúlt évek legfelkavaróbb bűnesete. A bírósági tárgyalásokon a gaztett minden mozzanatát ismertették, pontosan leírták, miképp végzett Bogdán József a 11 éves gyermekkel, ám furcsa módon az ügy utólagos kutatására nincs lehetőség. A Kaposvári Törvényszék elnöke – személyiségi és kegyeleti okokra hivatkozva – úgy határozott: harminc évig nem lehet betekinteni az aktákba.

Mi lehet a titoktartás oka? Az ügytől független jogász, dr. Hortobágyi Tibor meglepőnek tartja a hírzárlatot.

– Többnyire állambiztonsági okokra hivatkozva titkosítanak ügyeket, illetve olyan esetekben, amikor az eljáró bíró zárt tárgyalást rendel el. A zárt tárgyalás elrendelését például kegyeleti okok vagy kiskorúak érintettsége indokolhatja, ám egy olyan esetben, ahol a közvélemény gyakorlatilag minden részletet ismer, furcsa a kutathatóság kizárása – vélekedett a jogász.

Huszonöt percig kínozták

A 11 éves Szita Bencét 2012. október 29-én Polcz Erika megbízásából különös kegyetlenséggel ölte meg a börtönből frissen szabadult Bogdán József és Kertész József. Bogdán csaknem huszonöt percig kínozta a kisfiút, Bencén a boncoláskor ötvenkét – késtől és ásótól származó – sérülést találtak. A gyerek még életben volt, amikor a megásott gödörbe húzták és eltemették. Polcz, Bogdán és Kertész is tényleges életfogytiglani büntetést kapott.
 

A Bors egy névtelenséget kérő forrása szerint nem kizárható, hogy az ügy egyik fontos mellékszereplőjének a személye indokolja a „diszkréciót”. Ez a szereplő nem más, mint V. Andrea, aki a Bencét meggyilkoltató Polcz Erikát összeismertette Kertész Józseffel, valamint azt tanácsolta Polcznak, hogy vigye hozzá Bencét ördögűzésre. V. Andrea egy független egyház tagja volt, és a Kertész Józseffel készült börtöninterjúnkban maga Kertész úgy írta le: sok befolyásos embert ismert Kaposváron.

Mivel a bírósági tárgyalássorozat előtt V. Andrea öngyilkosságot követett el, ezért csak rendőrségi vallomásait ismertették. Ezekben elmondta: Polcz Erika deviáns fiúnak tartotta Bencét, akiről azt gondolta, hogy maga az ördög. Őt okolta azért, hogy tönkrement a gyerek nevelőapjával, Gyöngyi Sándorral a kapcsolata, s azért is, mert saját, Bencével egykorú fia, Balázs vesebeteg lett. V. Andrea maga is találkozott egyszer a kiskamasz Bencével, akit szavai szerint furcsának talált. Úgy vélte, megszállta az ördög. Imákat olvasott egyszer Bencére, aki ezután rosszul lett. A nő akkor úgy vélte, hogy az ördög távozott a gyermekből.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.