Egy ország, amely nem képes szembenézni a sötét múltjával, hogy remélhet magának fényes jövőt?
Legutóbb márciusban tolták az arcunkba az ügynökaktákat, akkor Simicska Lajos oligarcha vádolta meg Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy sorkatona korában beszervezték a titkos-szolgálatok.
Az LMP-s Schiffer András nyomban elővezette az ilyenkor megszokott ellenzéki tirádát, jelesül, hogy legyen minden nyilvános, de hiába lenne két és fél évtizeddel a rendszerváltás után zsigeri igény az igazság kiderülésére, a politikai kicsinyesség, az önös érdekek erősebbek az össztársadalmi akaratnál. Így újra és újra előkerülnek ügyek, megbecsült, nagy tekintélyű emberek neve sározódik be. Ki tudja, speciel fél évszázados távlatból megmondani, hogy Czibor Zoltán valóban érdemi információkkal szolgált-e Puskásról? Túl lehetett-e élni az átkost, ha legalább látszólag nem működött együtt az ember a pártállammal?
A mai fiatalokat ma már aligha érdekli, hogy Czibor gerinces ember volt-e. De egy ország, amely nem képes szembenézni a sötét múltjával, hogy remélhet magának fényes jövőt?
