Bay Éva: 30 év elég volt a tévézésből

Mik lesznek a következő heti hatoslottó-számok?

Nem tudom. Ugyan lottózom, és nagyon jó lenne, ha az én számaimat húznák ki, de sajnos fogalmam sincs. Egy próbát megért…

Ön évekig tűzközelben illetve golyóközelben volt. Nyert valaha nagyobb összeget szerencsejátékon?

Egyszer a hatos lottón. Vezetem a műsort és sorban húzzák ki a számaimat. Mondom magamban, egy megvan, hú, két találat is, aztán – jézusom! – még egy. Annyiszor elképzeltem a telitalálatot, és rendesen tréningeztem magam, nehogy elájuljak. Végül négyesem lett. Az adás után azonnal felkiáltottam: Igen!!! Ez óriási! Hatezer forintot kaptam. Elmondani nem tudom, milyen boldog voltam. Bár meg kell je­gyeznem, ennél sokat többet eljátszottam az évek alatt. A papám negyven éve megálmodott számaival játszom. Eddig kétszer volt hármasom. Nem merem abbahagyni. Hátha…

Hiányzik a televíziózás az életéből?

Nem, nyugdíjas vagyok. Nem úgy nézek ki, de az vagyok, és jól érzem magam így. A média csak annyiban érdekel, hogy időnként meghívnak vendégként vagy társműsorvezetőként egy-egy műsorba. Szereplésre már nem vágyom. Harmincöt évig voltam képernyőn, elég volt. Közben, teljesen természetes módon, öregedtem is. Egy idő után pedig nincs az a smink… Botox, meg a hasonló butaságok pedig nem érdekelnek. Az embernek vállania kell önmagát. Nekem elég volt.

Nincs mit szégyellnie a megjelenésén.

Tudom, mégsem vagyok már képernyőre való, de ez is én vagyok. A nézőkben azonban még ott él a hangom. Ha megszólalok, azonnal felkapják a fejüket. A hangom a fülükbe ivódott, aztán jön az arcom. Vagy felismernek vagy nem.

Félórája vagyunk itt, de megállás nélkül pörög. A sütőben vendégváró virslis párna pirul, házi bodzaszörpöt kever, gondoskodik a kandalló tüzéről, hogy ne fázzunk…

Imádom, ha vendégeim vannak, és főzni is szeretek. Vezetek egy kis lakáséttermet. Általában 10-12 ember idejön, bár volt már 16 vendég is. A férjemmel átrendezzük arra az estére a házat, hogy kényelmesen elférjen mindenki. Ugyan nem túl gyakran van, de nagyon élvezem. Mindig megkérdezem, mi az, amit ne főzzek, a többit pedig a fantá­ziámra bízzák. Jól érezzük magunkat. A férjemnek van egy jó kis borospincéje, ahol isteni borok és házi pálinkák vannak. Igencsak jóllakottan távoznak innen a vendégek.

Ebből jól ki tudja egészíteni a nyugdíját?

Áh! Ez becsületkasszával működik, de akadt olyan társaság, amely nem betett, hanem kivett az erre a célra befogott cserép söröskorsóból. Rosszulesett. Azt is tudni kell, hogy az emberek sokkal kevesebbet fizetnek, mintha étteremben vacsoráznának, mert azt gondolják, azért, mert én otthon főzök, kevesebből ki tudom hozni.

Amikor nem a konyhában szorgoskodik, mivel tölti az idejét?

Itt van ez a három kutya (mutat a földön fekvő hatalmas ebekre). Ők rende­sen lefoglalnak. Szonja, Lobo és János. Rengeteg energiát igényelnek, azonban hihetetlen mennyiségű szeretetet adnak.

Félve jegyzem meg, Szonja megette a teniszlabdát.

Tudok róla, sajnos. Gyakran csinálja. Szóval a kutyák gondoskodnak a szórakoztatásomról, aztán ott vannak a barátnőim is. Hetente egyszer egész nap zsugázunk, kanasztázunk. Tíz órára idejönnek, reggelizünk, pezsgőt kortyolgatunk hozzá, játszunk. Irigylésre méltó, nem? Havonta egyszer pedig összejövünk a szentendrei ötven feletti asszonytársasággal. Endrei Jutka találta ki. Működik és jó buli. Járok tornázni, rá­adásul tévé- és telefonfüggő vagyok, aztán ott az internet. A közösségi oldalakon szintén ott vagyok. Nem sokat posztolok, viszont mindent figyelek. És ezenkívül van egy férjem. Szóval igencsak kellemesen telnek a napjaim. Dolgoztam rengeteget, miért is ne lógathatnám a lábamat?

32 éve asszony. Hogy találtak egymásra Marczali László operatőrrel?

Ő nemcsak operatőr, hanem roppant tehetséges párbajtőrvívó is. Most hatvanhat évesen visszatért a pástra. Tavaly csapatban Európa-bajnok volt. Természetesen a televízióban ismerkedtünk meg. Én nem akartam kollégával járni, nem randiztam vele, erre megsértődött. Aztán addig-addig alakult a történet, hogy egy évvel később összejöttünk.

Meséljen erről az idő­szakról!

Én kezdeményeztem. Budapesten koncertezett Santana, és nem tudtam jegyet vásárolni a koncertre. Gondoltam, hátha beslisszolhatok a stábbal, ezért megkérdeztem tőle, nem tudja-e ki lesz az operatőr. Azt mondta, megnézi. Félóra elteltével megjelent az aulában, és nagy kegyesen közölte az operatőr nevét, majd egyszerre indultunk a kijárat felé. Esett az eső, én kinyitottam az ernyőmet, ő pedig érdeklődött elkísérném-e a autójáig. Útközben megjegyezte, hogy előző nap volt a szülinapja, és rákérdezett nem innánk-e valamit. Kiderült, hogy Bika. Én Szűz vagyok, és egyszer azt hallottam, a Bika jegyű férfi kifejezetten jó társ lehet nekem. Igent mondtam, és két nap múlva már együtt éltünk.

Nem vesztegették az időt.

Egy évig nem volt semmi, aztán két nap alatt egymásnak estünk. Beindult a kémia, és azóta is együtt vagyunk. A szüleink ugyan nem díjazták, de már túl voltunk a hetvenes évek szexuális forradalmán. Egy fiunk született. A mai napig együtt vagyunk, és jól vagyunk.