Azt pletykálják, hogy két év után kedvese, Péter megkérte a kezét. Détár Enikő azonban többé nem akar feleség lenni.
Ragyogó formában van, végre nem csontsovány, a bőre napbarnított, a szeme csillog, de Détár Enikő ujján nincs karikagyűrű.
– Az, hogy én még egyszer férjhez menjek, szinte kizárt. Nincs esély rá. Legalábbis ezt mondom most. Menyasszony azért lennék, de erről nincs szó – szögezi le vidáman Enikő. – Miért lennék menyasszony? Mert az olyan valami, ami jelzi, hogy szövetség van köztünk. De elvagyok anélkül is, hogy lenne gyűrű a kezemen – mondja, majd arról mesél, hogyan telt a szabadsága.
– Péterrel nagyon kevés időt tudunk kettesben tölteni, de idén kétszer is voltunk nyaralni egy-egy hetet. Először a gyerekekkel, aztán kettesben. Meglátogattuk Péter bátyját Dél-Spanyolországban. Volt minden, napsütés, hegyek, tenger… Péter azt mondta, ez a hét olyan volt, mint egy nászút. Huszonnégy órában együtt voltunk, elviseltük egymást, ami az embernek még saját magával sem egyszerű – neveti el magát. – Jót tett a „nászút” a kapcsolatunknak. Egyébként oda is két szövegkönyvvel mentem, vittem a Bepasiztunkat és Hello, Dollyt is.
A nyár, a romantikus nyaralás már csak emlék, Enikőnek is elkezdődött az évad, aminek része volt a Színházak éjszakája is. Kifejezetten kedveli, ha találkozhat a közönséggel.
– Ez csak természetes, mindig közvetlen és kedves vagyok – állítja. – A Mamma Mia!-ban is testközelbe kerülünk, mert a darab végén együtt táncolunk a közönségünkkel. Nekem ez kifejezetten örömet szerez, így volt ez most éjszaka is, ahol egészen másfajta, sokkal közvetlenebb kapcsolatba kerülünk. Szeretem, ha benéznek az emberek a kulisszák mögé, és látják azt is, hogy nem csak móka és kacagás a munkánk.
