Az énekesnő nem akarta elhinni, hogy szerelme megcsalja. A magánkopó jelentése azonban meggyőzte arról, hogy igaz, amit egy taxisofőrtől hallott.
Ledöbbentette hallgatóságát Tóth Vera. Az énekesnő élete első könyvének bemutatóján olyan nyers őszinteséggel beszélt valaha szégyellt titkairól, hogy bizton állíthatjuk: erre senki nem számított. Gyémánt című kötetében írta meg harminc évének pokoli és csodás korszakait.
Az Olvasás Éjszakája alkalmából rendezett szerény könyvbemutatóra hatalmas tömeg verődött össze, sokan az utcára szorultak Vera „minikoncertjéről”.
A könyvben tucatnyi sztorival, számtalan vallomással írja le mindazt, amiről szóltak ugyan újságcikkek, a valódi drámáról azonban nem tudhattunk.
– Miután megnyertem a Megasztárt, nem tudtam hogy kezelni a sikerrel járó új helyzetet – vallott a krízis kezdetéről, ami majdnem tragikus véget ért.
„A sok nedű elfogyasztása, a folyamatos másnaposság kiégetett belőlem minden érzést. Egy robot lettem... Nagyon magányos voltam...” – írja.
Vera hangja elcsuklott, szeme könnybe lábadt, amikor a bemutatón a betegségéről beszélt, s a könyv erről szóló fejezetében is drámai részleteket tár föl.
„Hányszor feküdtem a szőnyegen és könyörögtem Istennek, hogy hozza el a megváltó halált! Órákon át azon gondolkodtam, hogy Xanaxot vegyek be vagy bort igyak?! A lelkem elmenni készült...”
– Egyszer már meghaltam – tette hozzá halkan.
Az énekesnő lelki sérüléseit csak tovább súlyosbította a korábbi nagy szerelmével való botrányos szakítás. A tényekkel egy taxisofőr szembesítette.
„Két évig tartott a szerelmünk. Az újságok kedvenc párja voltunk... majd elment egy olimpikonnal. Egy taxisofőr – akivel kapcsolatunk alatt sokat utaztunk – egy hajnali fuvar alkalmával kezdett bele a fájdalmas témába. Elmondta, hogy nem is tudta, hogy új barátnője van, és egyik éjjel, amikor hazavitte őket egy buliból, majdnem felfalták egymást a hátsó ülésen” – fogalmaz őszintén Vera.
– Úgy döntöttem, vagy mindent úgy írok meg, ahogy történt, vagy sehogy! – felelte Vera kérdésünkre, nem tartott-e attól, hogy megütközést kelt, ha magánéletének intim részleteit is kiteregeti, és tény, hogy nem sokan vallanák be, amit e fejezetben megoszt az olvasókkal. Bevallja, hogy a történtek után magánnyomozót fogadott fel.
„Azt kértem tőle, hogy derítse ki, tényleg igaz-e, amit a taxis mesélt. Elmondták, hogy valós a feltevés, és a kapcsolat nem tűnik frissnek, tehát régebben összejöhettek már” – írja, de azt is megtudjuk, hogyan is sikerült a sok fájdalom és szenvedés után újjászületnie.
Kinek szól ez a döbbenetesen őszinte vallomás? A sajtónak? A rajongóknak? Feltettük a kérdést Verának.
– Nem vagyok sem író, sem pszichológus. Könyvemből talán jobban megismernek majd, és azoknak, akik hasonló cipőben járnak, talán segíthet, hogy változtassanak az életükön. Mert minden csak rajtunk múlik.