Ittasan végzett nejével egy mozgássérült, nyugdíjas pákai férfi. Józsi bácsi az éjszakát halott felesége mellett töltötte, a lányuk, Anikó talált rájuk.
Csendes, takaros falu Páka, minden lakó el is mondja: náluk soha semmilyen bűntény nem fordul elő. Ezért is sokkolta az egész települést az, ahogyan H. József szinte lemészárolta a feleségét, Erzsébetet. A pár már régóta veszekedett egymással:
– Józsi mindig is agresszív volt, főleg akkor jött ki belőle a vadság, amikor ivott. Valószínűleg a gyilkosság idején is részeg volt – csóválja a fejét szomorúan egy utcabeli – Józsi mindenkivel úgy beszélt, mint egy ronggyal, de főleg a feleségével. Erzsike egy dolgos, csendes asszony volt, de Józsi uralkodott rajta, mindenbe belekötött, akármit is csinált.
A falubeliek azt is elmondták, hogy az ordítozás mellett Józsi nem egyszer emelt kezet Erzsire. Pedig az asszony csípőprotézissel élt, Józsi bácsi pedig már csak járókerettel mászkált:
– Azt hallottuk, hogy fellökhette Erzsit, aki elesett, József aztán tudott szúrni, négyszer: nyakra, szívre, tüdőre és hasba. Remélem, hamar meghalt, és nem szenvedett többet a barbár kivégzés alatt – temeti arcát a kezébe az asszony. Hozzáteszi, Józsi valószínűleg az egész éjszakát vérbe fagyott felesége teste mellett tölthette, mert csak reggel hívta a lányát, Anikót, akivel közölte: kiontottam anyád vérét.
– Kiderült, hogy Józsi magát is megszúrta a test felett, valószínűleg kijózanodott, és rájött, hogy mit tett.
Erzsébet már sok-sok órája halott volt, mire a lányuk, Anikó megérkezett. Sokkot kapott az apja tettétől. Minden tiszteletem azé a lányé, hogy be mert menni az ámokfutó apjához, aki megölte az anyját – mondja egy másik lakó.
A férfi túlélte a szúrást, kórházban van, majd a beszámíthatóságát vizsgálják.
