Szombat délután Franciaországra figyel egész Európa, és hosszú idő után végre Magyarország is izgulhat, hiszen Párizsban sorsolják a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság fináléjának csoportjait.
A legutóbb a 44 évvel ezelőtti, 1972-es belgiumi Eb négyes döntőjében érdekelt magyar válogatott három egykori játékosa, Bálint László, Kű Lajos és Zámbó Sándor szerint a június 10. és július 10. közötti tornán Dzsudzsák Balázsék tizenhat közé juthatnak. Tudni kell, hogy az egyenes kieséses szakaszba a hat csoport első 2–2 helyezettje mellett a négy legjobb harmadik is továbbmegy.
A ’72-es sztárokat arra kértük, mondják el, melyik lenne a jövő nyári legkönnyebb három csoportrivális. Bálint Portugáliát, Ausztriát és Albániát favorizálja.
– A portugálok teljesítménye csakis Cristiano Ronaldo formájának függvénye, neki pedig világversenyen ritkán megy jól a futball – állítja a 67 éves, korábbi nagyszerű hátvéd. – Az osztrákokkal földrajzi szomszédságunk okán presztízsmeccset játszhatnánk, nem is esélytelenül, az albánokat pedig megbüntetnénk azért, mert a selejtezőben bundáztak az örményekkel.
Kű Lajos – ő lőtte az utolsó magyar Eb-döntős gólt 1972. június 17-én a belgáknak – szintén Portugáliát választaná, mellé Svájcot, tudniillik német, francia és olasz származású játékosai különféle játékstílusukból következően nem egységesek, az északíreknek meg visszavágnánk a Groupama Arénában elszenvedett 2-1-es csoportvereségért. „Ha ezt a triót kapjuk, továbblépünk” – tippel Kű.
S bár Zámbó Sándor Belgium válogatottjáról igen jókat hall, mégis őket szeretné a legerősebbek kalapjából. Ausztria is jöhet, mert verhető, míg – szerinte – Albániánál jobb a magyar válogatott. (Jegyzetünk itt.)
Így zajlik a sorsolás
Négy kalapból hat négycsapatos csoportot sorsolnak. Egyedül a házigazda franciák helye fix, ők az „A” jelű csoport első pozíciójába kerülnek. Az első kalap annyiban tér el a másik háromtól, hogy ott csupán az országot sorsolják, azok automatikusan a soron következő csoport első helyére kerülnek. Ezután a negyedik kalap következik kettős sorsolással. Először az dől el, mely csoportba, majd az, hogy ezen belül hányadik pozícióba kerül az adott ország. Ennek jelentősége a párosítások és a mérkőzések időpontjainak meghatározásában van. Végül ugyanilyen módon a harmadik, majd a második kalap országait sorsolják ki.
