Hiába bombázzák jobbnál jobb üzleti ajánlatokkal, Győrffyné Bakos Rózsa nem kér belőlük. A XIII. kerületben élő, állatbarát nyugdíjas kizárólag rászoruló kutyusoknak köt téli pulóvert, amelyek száma ezer fölött jár.
– Bár Suzy kutyám és a három macskám mellé nem tudok újabb állatokat befogadni, szívemen viselem a kivert kedvencek sorsát. Így futottam bele öt éve egy győri menhely felhívásába, ahol kötni tudók jelentkezését várták, hogy a nekik felajánlott fonalból kutyaruhák készülhessenek. Azonnal hívtam őket, azóta pedig elhivatottan kötök. Az első darabokhoz saját kis bolognese-em szolgált modellül, a nagyobb kutyákhoz utcán sétáltatott ebekről vettem méretet, így öltöztettem már agarat is – meséli a Borsnak Rózsa.
– Kezdetben egy aukciós oldalról vásároltam az olcsó fonalat, s egykori MÁV-osként ingyen tudtam levonatozni a bőröndnyi gombolyagokért. Mígnem egy Facebook-fotón azt láttam, feltehetően haláleset miatt egy csomó fonal a szemétben végezte. Ekkor tettem közzé a felhívásomat: maradék fonalat jó szívvel átveszek, hogy rászoruló kutyákon segítsek. Így jórészt az Ebremény és a Zöld Zebrák Egyesület révén azóta sem szenvedek anyaghiányban – nevet az állatbarát, aki Győrtől Salgótarjánig, Kecskeméttől Orosházáig az ország számos menhelyére készített és olykor saját nyugdíjából postázott ebpulcsikat.
– Nem tudok követőkről, pedig elkelne. Annyi a kóbor állat, hogy még nyáron is megy a kézi kötőgépem. Olykor már én magam sem bírom egyedül, olyankor egy kedves barátnőm, Fejős Gabi segít be – árulja el Rózsa, akinél nemegyszer betelt már a pohár.
– Olykor akaratosan próbálnak pénzzel és szóval meggyőzni a gazdik, készítsek a kedvencüknek ruhát, nem akarva megérteni, hogy csak rászoruló ebekre dolgozom. A másik, hogy bár önzetlenül segítek, egyedül azt kérem csak, fotózzák le a kutyust az általam készített ruhában és küldjék el nekem a képet, hadd továbbíthassam a fonalat felajánlónak a jóleső visszajelzést. Ám sokan sajnos még erre sem képesek. Az ő szerencséjük, hogy ilyenkor a mínuszban reszkető szerencsétlen kutyákra gondolok, és csak miattuk csinálom tovább, ameddig a kezem bírja – összegez.
