Egy műanyaghalász-hajó megépítése több mint 9 milliárd forintba kerül.
Forrás: AFP
Az óceánok ma már oly mértékben szennyezettek műanyaggal, hogy az nemcsak az állatvilágot veszélyezteti, de hosszú távon az emberiség életére is negatív hatással lesz. Megoldás lehet egy hulladékfaló hajó.
A találmányok szokásos nemzetközi kiállításán, Genfben mutatta be a világon egyedülálló, Manta nevű hajó makettjét Yvan Bourgnon. Ennek a feladata lenne az óceánok, tengerek kitakarítása, megtisztítása a sodródó műanyag hulladéktól.
A svájci férfi 2016 szeptemberében hozta létre a The Sea Cleaners (A Tengertisztítók) nevű szervezetet, és az elmúlt másfél évet a Manta megépítéséhez szükséges tanulmányoknak és az arra szánt pénz előteremtésének szentelte.
Mit csinál?
Felszedi a vízfelszínen lebegő műanyag hulladékot, mielőtt visszafordíthatatlanul szennyezné az óceánokat. A becslések szerint évente mintegy 9 millió tonna plasztikszemét kerül a tengerekbe.
Ez 1 millió madár és 100 ezer tengeri emlős pusztulását okozza egy esztendőben, és ennek következtében már több mint 1400 tengeri faj vált veszélyeztetetté. A lebegő hulladék 70 százaléka egy év alatt elsüllyed, ami után már nem lehet kiszedni a vizekből.
Mi lesz a szeméttel?
A hajó képes lesz gyorsan megközelíteni az erősen szennyezett tengeri területeket akár a nyílt vízen, akár a part menti térségekben, de adott esetben egy-egy folyótorkolatnál is, ahol különösen nagy mennyiségű szemét képes felhalmozódni.
A fedélzetén kialakítanak egy üzemet, ami a vízből begyűjtött hulladékot szétválogatja, feldolgozza, tárolja. A kikötés után ezt az újrahasznosító üzemekbe szállíthatják.
Hogyan működik?
A quadrimaránt, azaz négy testből álló hajót a tervek szerint focipálya méretűre építenék. 70 méter hosszú, 49 méter széles és 61 méter magas lesz, vagyis meghaladja a párizsi diadalív 50 méteres magasságát. A hajótestek közötti három úgynevezett futópad emelné – halászná – ki a minimum 2 centiméteres, legfeljebb 3 méteres műanyag darabokat a vízből.
A jármű elektromos hajtóműrendszere 2000 négyzetméternyi napelemtől és két, függőleges szélturbinától kapná az áramot, de lesz a hajón egy Dyna-Rigg nevű vitorlarendszer is.
Mikor áll munkába?
Az első hajó építése 2020-ban kezdődik, a műanyagevést két évvel később kezdheti. Egy Manta 30 millió euróba (durván 9 milliárd 316 millió forintba) kerül, de legalább százat terveznek vízre bocsátani.
Egy hajó naponta tíz tonna műanyag szemetet lesz képes összeszedni, ami azt jelenti, hogy egy 25 naposra tervezett út alatt 250 tonna szeméttől szabadítja meg az óceánt. Eddig a szükséges összeg nagyjából egynegyedét, 7 millió eurót adott össze 25 főszponzor és hétezer adományozó.
Megdöbbentő
Egy hashártyagyulladásban elpusztult hím óriás ámbráscet gyomrában kötelek, hálók, zacskók, zsákok és műanyag flakonok maradványait azonosították, miután tetemét idén február végén partra sodorta a tenger a dél-spanyolországi Murciánál.
Egy alkalommal egy Franciaországban partra vetődött és elpusztult bálna szervezetében 800 kilogramm műanyagot találtak.
Egy Ausztráliában elpusztult bálnából 30 teljes műanyag szatyrot és hat négyzetméter műanyag fóliát szedtek ki.
2016-ban 13 ámbráscet sodródott partra műanyaggal teli gyomorral az észak-németországi Schleswig-Holstein tartományban. Az egyikben egy 13 méteres halászhálót, egy másikban pedig egy 70 centiméter hosszú, autóból származó műanyaglapot találtak.
A mikroszemcse is öl
Nem csak a szemmel látható műanyag hulladék jelent hatalmas problémát a vizekben. A tengerek óriásait, a bálnákat, cápákat, rájákat veszélyeztetik a műanyag mikroszemcsék, az öt milliméternél kisebb műanyag darabkák.
Az úgynevezett szűrögető állatok több száz köbméter tengervizet nyelnek le naponta, hogy kiszűrjék belőle az élelmüket – rákokat, planktont –, eközben ilyen műanyag mikroszemcséket is visznek be a szervezetükbe.
Korábbi tanulmányok a cetcápák és a barázdásbálnák szervezetében mutattak ki olyan mérgeket, amelyek a műanyagokból származhatnak. Ezek befolyásolhatják az állatok hormonműködését, ami a növekedésüket, fejlődésüket, anyagcseréjüket és szaporodásukat irányítja. A lehetséges veszélyek közé tartozik, hogy csökken a tápanyagfelvételük, és az emésztőrendszerük is megsérül.
