Van, aki a bezártságtól fél (klausztrofóbiás), van, aki a pókoktól (arachnofóbiás), más a nagy nyílt terektől és a tömegtől (agorafóbiás). Ez a három leggyakoribb fóbia, de kis túlzással bármitől lehet valaki fóbiás. Figyeljenek csak!
Félelem az anyóstól
A pentherafóbia meglehetősen gyakorinak számít, feltehetőleg az anyósvicceknek és az anyóssal kapcsolatos közbeszédnek köszönhetően. Nem ritka, hogy a fóbia váláshoz vezet.
Félelem, hogy a mogyoróvaj a szájpadlásra ragad
Az arachibutyrofóbiások közt van, akiből már a mogyoróvaj látványa is komoly szorongást vált ki.
Félelem a térdektől
A genufóbiás mások, de akár saját térde látványát sem tudja elviselni. Rosszul lesz, émelyeg. Ennek ellenére nem bírja megállni, hogy ne nézzen oda.
Félelem az üléstől
A cathisofóbiás retteg attól, hogy leüljön. A hátterében valamilyen trauma áll, többnyire a gyerekkorból eredő.
Félelem a kopasz emberektől
Akár olyan szintű is lehet a peladofóbia, hogy az illetőre a haj nélküli fej gondolata is a frászt hozhatja. Emögött is többnyire gyerekkori trauma húzódik meg.
Félelem a társasági vacsoráktól
A deiphnofóbiás elsősorban a vacsora alatti beszélgetésektől és az ebből fakadó szituációktól retteg.
Egy eset elég
Hogyan lesz valaki „hivatalosan” fóbiás? – kérdezte a Bors dr. Kárpáti Róbert pszichiátert:
– Tulajdonképpen semmi más nem kell hozzá, mint egy pszichiáter hivatalos szakvéleménye. És egyetlen eset, egyetlen érintett is elég hozzá, hogy egy bizonyos rettegés hivatalosan fóbia legyen. Ez alól csak a büntetőügy kivétel, ott elmeorvosi szakvéleményre van szükség, hogy fóbiáról van szó.
Fél a tigristől? Kerülje!
– Általában a terápia a megoldás, bár megjegyzem, nem javaslom mindenkinek – mondja Faludi Viktória pszichológus a fóbiák kezeléséről. – Aki például fél a tigrisektől, annak az a legegyszerűbb megoldás, ha elkerüli őket, hiszen nálunk nem sok tigris él. Az általánosabb fóbiákra sok kezelési módszer van, az egyik leghatékonyabb az érzékenyítés, vagyis eleinte kép formájában, majd aktívan szembesítik a félelmével a fóbiást. Én ennek kevésbé vagyok a híve, inkább feltárom a fóbia okát, ugyanis mindig valamilyen mentális problémával van összefüggésben. De a gyógyszeres kezelés is egy lehetőség, valamikor ráadásul elkerülhetetlen, például agorafóbia esetén. Hiszen különben utcára se megy a páciens.
