Pontosan tudja, ki a tettes – ezzel kereste meg a kocogó nő özvegyét egy idős hölgy, aki saját férjét nevezte meg a gyilkosság elkövetőjeként. Már a rendőrség is nyomozott utána.
Saját felesége vádolt meg egy hatvanéves férfit azzal, hogy megölte Soroksáron Kardosné Gyurik Krisztinát. A meggyilkolt családanya özvegye számolt be a Borsnak a megdöbbentő bejelentésről: a hölgy személyesen kereste fel, s azt állította, tudja, ki áll az egész országot megrázó, megoldatlan gyilkosság mögött.
– Néhány éve már, hogy egy hölgy azzal keresett meg, hogy az ő hatvanéves férje ölte meg Krisztinát. Azt is elmondta, hogy férje egy sötét autóval közlekedett. A rendőrök utánamentek a bejelentésnek, de kacsának találták. A házastársak valószínűleg összevesztek, s az asszony így akart bosszút állni a férjén. Mostanában nem kerestek önjelölt mindentudók, ilyesmi régebben fordult elő. Akkoriban főként halottlátók próbálkoztak – mondta a Borsnak Kardos Lajos, hozzátéve, bízik a rendőrökben, hogy előbb-utóbb kézre kerítik a tettest. A férj lapunknak azt is elárulta, közös gyermekük nem foglalkozik az ügyben megjelenő újságcikkekkel, s a rendre felbukkanó új teóriákkal sem. Roland már 14 éves, edzésre jár, éli a kamaszok életét.
Egyébként nem ez volt az első ilyen eset, tavaly a Bors szerkesztőségét kereste meg egy elvált, ugyancsak bosszúszomjasnak tűnő asszony azt állítva: volt férjének köze lehet a gyilkossághoz. Ez az információ is tévesnek bizonyult. Megkeresésünkre az Országos Rendőr-főkapitányság közölte, a soroksári gyilkossággal kapcsolatban sem akkor, sem korábban nem vettek senkit őrizetbe.
Már több mint négy év telt el, de még mindig nem tudni, mi történt. Krisztinát 2013. szeptember 25-én ölte vagy ölték meg ismeretlenek. A rendőrség ötmilliós vérdíjat tűzött ki. Idén kiderült, hogy egy óriási baki miatt kereshettek évekig két tettest, a boncolásnál ugyanis az asszony holttestére került egy – az ügyben ártatlan – férfi DNS-e. Kardos Lajos a Borson keresztül is kéri, akinek esetleg információja van, keresse fel a rendőrséget.
