Még most is meg lehetnek valahol az egykori budapesti hordozható református templom darabjai. A vasállványzaton álló barakktemplom 1910-ben nyitotta meg kapuit a VIII. kerületi Család – ma Reguly Antal – utca egyik telkének hátsó részén. Húsz évig adott otthon a környéken élő reformátusoknak.
A kéttornyú templom nem volt kicsi, négyszáz hívő fért el benne. Az I. világháború alatt a Vöröskereszt kisegítő hadikórházává alakult, majd a háború és a Tanácsköztársaság után újra a reformátusok foglalták el – immár az evangélikusokkal együtt. A mobiltemplomot az építtető Lórántffy Zsuzsanna Egyesület 1932-ben a fővárosi református egyházmegyének ajándékozta, hogy aztán több mint 30 évig a mai Dózsa György úton álljon. Szétszedése, átszállítása és felújítása 7000 pengőbe kerülhetett – derül ki a reformatus.hu anyagából. A mobiltemplom túlélte Budapest II. világháborús ostromát és az 56-os forradalmat is. De az 1966-os atlétikai Eb-t, amit az az azóta ugyancsak eldózerolt Népstadionban rendeztek, már nem vészelte át. Az épület ugyanis – mint a 24.hu idézte – az akkori álláspont szerint rontotta az arénához vezető út városképét. „Szociális célokra használható barakként” egy Galga menti termelőszövetkezethez került, de az rejtély, hogy mire használták.
