Remek móka a gyerekeknek a játszótér és a játszóház, főleg nyáron. De mi van akkor, ha onnan az orvoshoz vezet az első utunk?
Forrás: Thinkstock
„Mindenki csak saját felelősségére használja” – általában ez a kiírás fogadja a látogatót rögtön a bejáratnál, ami megtorpantja a szülőt.
De vajon tényleg ennyire egyszerűen letolhatják magukról a felelősséget az üzemeltetők?
Véd a törvény
Abban a pillanatban, ahogy kifizetjük a játszóházba, kalandparkba a belépők árát, egyfajta szerződést kötünk az üzemeltetővel, ami egészen addig tart, amíg elhagyjuk a területét. Ha a gyermeket valamilyen baleset éri a játék során, akkor hiába a kiírás, túlnyomó többségében a cégé a felelősség.
– Amennyiben gyermekünk a játék során sérülést szenved, akkor nem történik más, minthogy a játék üzemeltetője hibásan teljesíti a szerződést, hiszen a játéknak rendeltetésszerű használat esetén nem lenne szabad sérülést okoznia. Például, ha a belépős játszótéren az üzemeltető nem szól azért, mert több gyerek ugrál a trambulinon egyszerre, és mondjuk az egyikük ráesik a másikra és eltörik a lába, akkor az üzemeltetőé a felelősség. Vagy egy másik példa: a kislány ugrál a berendezésen, a trambulin szélére esik, aminek szivacsa úgy megkeményedett már, hogy eltöri valamijét – fejtette ki a Borsnak dr. Báji-Patay Gergely ügyvéd, majd hozzátette, amennyiben a sérülés anyagi kárral is jár, azt is az üzemeltetőnek kell megtérítenie akkor is, ha jól láthatóan kihelyezte a felelősségkizáró táblát. Ilyen esetekben a polgári törvénykönyv szerint jogszabályt szeg a vállalkozó.
A szülő is hibázhat
A köztéri ingyenes játszótereken is hasonló a helyzet, hiszen ott is az üzemeltetésnek, általában az önkormányzatoknak kell folyamatosan ellenőrizni a játékok biztonságát. Kötelesek a nem megfelelő eszközöket leszerelni, és folyamatosan karbantartani azokat. Ha nem tesznek ennek eleget, súlyos gondatlanságot követnek el, amiért büntetés is kiszabható.
– Így tehát ha a gyermekünket a játszótéren éri baleset, például azért, mert leszakad a hinta vagy eltörik a mászóka, akkor az üzemeltetőt kell kérdőre vonni, rosszabb esetben bíróságra kell vinni az ügyet – magyarázta az ügyvéd.
Más a helyzet akkor, ha a nem a játékok miatt történik a szerencsétlenség, hanem a gyermek vagy a kísérő gondatlanságából. Például amikor a gyerek nem rendeltetésszerűen használja az eszközöket. Ez esetben a felelősség nem hárítható.
Bizonyítsuk igazunkat!
Persze a hozzátartozónak nem az lesz az első gondolata, hogy képeket készítsen, amikor a gyermeke bajban van. Pedig nem elhanyagolható. A fénykép vagy videó készítésével tudjuk igazolni, hogy a baleset az eszköz miatt történt. Megkérhetünk más ott tartózkodót is, hogy készítsen fotókat. Legjobban akkor járunk, ha be van kamerázva az adott játszótér, így a felvételeket el tudjuk kérni, így gyorsan kiderül, hogy ki vonható felelősségre az ügyben.
Baleset nélkül is jelenteni kell
A törvény előírása szerint, ha egy játék balesetveszélyes állapotba kerül, akkor a javításig meg kell akadályozni a használatát. Tehát nem kell feltétlenül használnunk a játszóteret, elég, ha csak látjuk, hogy nem megfelelő a minősége, például el van repedve a mászóka. Nyugodtan készítsünk róla képeket, és juttassuk el az üzemeltetőnek, hogy még azelőtt elhárítsák a problémát, mielőtt megtörténne a baj. Köztéri játszótér esetén az önkormányzatnál kell panaszt tennünk, a magánkézben lévőnél pedig a bejáratnál feltüntetett üzemeltetőnél.
Nemzetiségi önkormányzati választások
és Európai parlamenti választás
