Aktuális

Bűnbakká tettük a hamburgert, pedig a kolbász kenyérrel, de a lángos is kalóriabomba

Zs.V. 

Létrehozva: 2019.08.02.

Egészségtelenebb-e a gyorséttermi kaja, mint az otthon bő olajban kisütött fasírt sült krumplival vagy a kolbász fehér kenyérrel?

Otthon is túltoljuk

Hamburgerzsemle, húspogácsa, szószok, saláta, paradicsom és némi hagyma – általában ebből áll egy hagyományos hamburger. Ha így végigveszi az ember, akkor nem is tűnik annyira „az ördög eledelének”. Ám közben mára már a gyorséttermi kifejezés eredeti jelentése is átalakult a köztudatban: a rossz minőség, az egészségtelen szinonimája lett. Pedig eredetileg a gyorsétterem az a hely, ahol minimális várakozás után kapjuk meg az ennivalót.

Azt nyilván lehet mondani, hogy a gyorséttermi ételek tápanyag-összetétele nem optimális. Ez azt jelenti, hogy jó eséllyel több kalória és kevesebb hasznos tápanyag van bennük, mint kellene. Ugyanakkor ez a magyar átlagkonyhában készülő, otthoni ételekre ugyanúgy igaz, csak épp a készítője ezt nem tudja – mutat rá Pilling Róbert, a TÉT Platform dietetikusa.

– Természetesen az nem táplálkozik egészségesen, aki mindennap gyorsétterembe megy, és naponta megeszik hat hamburgert. De ez ugyanúgy igaz arra is, aki otthon csak fehér kenyeret eszik kolbásszal. A hangsúly mindig a változatosságon van.

Ételek és érzelmek

A magyarok többsége például a lángost a világért sem venné egy kalap alá az „idegen eredetű” gyorskajákkal, pedig ugyanaz a kategória. A bő olajban kisütött, fehér lisztes tészta, rá a tejföl és a sok sajt ugyanúgy egészségtelen, ha valaki mindennap eszik belőle – hívja fel a figyelmet a dietetikus.

Az emberek az egyes ételekhez különböző érzelmeket társítanak. A lángos tradicionális magyar ételnek számít, emiatt kevésbé tartanak tőle, mint mondjuk egy Amerikából jött étteremlánc termékétől. Pedig egyik sem több vagy kevesebb a másiknál, mindkettőt tekinthetjük egészségesnek vagy egészségtelennek is. Ez leginkább attól függ, hogy mellette mit eszik és mennyit mozog az illető – magyarázza a szakértő, hozzátéve: bármelyik étel okozhat túlsúlyt, ha valaki sokszor és sokat eszik belőle.

A gyorséttermek jellemzően olyan alapanyagokkal dolgoznak, amelyekből gyorsan elkészül és a legtöbbeknek ízlik az étel. Ezek viszont gyorsabban is szívódnak fel, kevésbé laktatóak, hamarabb megéhezik újra az ember. A fehér lisztből készült pékárut többen kedvelik, mint a teljes kiőrlésűt, utóbbi viszont sokkal több rostot tartalmaz, lassabban szívódik fel. De azért már a gyorséttermek is kínálnak olyan hamburgert, ami teljes kiőrlésű buciból készül, vagy több saláta van benne. Érdemes inkább az ilyeneket választani, így laktatóbb lesz az ebéd, és több hasznos tápanyaghoz jutunk.

Félünk az ismeretlentől

„Tele van E-vel!” – hangzik el egy nap milliószor az emberek szájából a szörnyülködő mondat. Sokan azért utasítják el a gyorséttermi ételeket, mert sok adalékanyag van bennük. A valóság viszont az, hogy az otthon elkészített ebé­deinkben, vacsoráinkban is van adalékanyag, sőt az ember maga rakja bele anélkül, hogy tudna róla.

Adalékanyag az, amit azért tesznek hozzá az élelmiszerhez, hogy valamilyen tulajdonságát lényegi mó­don megváltoztassák. A szódabikarbónát is E-számmal jelölik, sőt az oxigénnek és a szén-dioxidnak is van ilyen kódja. A szabályozás megalkotói eredetileg jót akartak, amikor létrehozták ezt a kódrendszert, ám nem számoltak azzal, hogy az embe­rek félni fognak attól, amit nem ismernek – taglalja Pilling, és egy példát is hoz: ha egy étel csomagolására E300 van ráírva, akkor az emberek nem szívesen veszik meg, pedig ez a szám a szervezet számára egy igen fontos anyagot jelöl, a C-vitamint.

– Ha megfelelően vegyes a táplálkozás, akkor biztosan nem kerül a szervezetbe túl sok adalékanyag, így ezektől félni sem kell – nyugtat meg mindenkit a dietetikus.     

Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek