Gazdaság

Nagy Márton: Válság közepette is kivételesen teljesített a magyar gazdaság 2022-ben

Létrehozva: 2023.02.14.

A magyarok által elutasított, káros brüsszeli szankció és a háború ellenére is.

A háború és a magyarok által elutasított, káros brüsszeli szankciók sújtotta gazdasági válsághelyzetben is kivételesen teljesített a magyar gazdaság. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022-ben a hazai gazdasági szereplők erőfeszítéseinek köszönhetően 4,6 százalékkal nőtt a GDP, ami a legjobban teljesítő országok első harmadába tartozik az Európai Unióban. Ez azt is jelenti, hogy a háború és szankciók ellenére a rendszerváltozás utáni időszak 6. legmagasabb növekedését produkálta a magyar gazdaság. Bebizonyosodott, hogy a magyar Kormány jó úton jár, intézkedései eredményesek, meg tudták védeni a gazdaság teljesítményét.

 


A 4,6 százalékos gazdasági növekedés a V4-országok között a második legnagyobb bővülést jelenti (szorosan Lengyelország mögött), miközben a válság ellenére is megmaradt a növekedési többletünk, hiszen az EU (3,6 százalék) és az Eurózóna (3,5 százalék) átlagát is felülmúlta a magyar gazdaság bővülése. Ráadásul a zsinórmértéknek tekinthető német gazdasági növekedésnél (1,9 százalék) két- és félszer jobban nőtt a magyar gazdaság teljesítménye.
A kimagasló eredmény hátterében az évek óta töretlen nemzetközi bizalom, a tartósan magas befektetési és beruházási szint, a magas foglalkoztatottság, uniós szinten az egyik legalacsonyabb munkanélküliség, az erőteljes bérdinamika (éves szinten 17,5 százalékos) és a célzott kormányzati intézkedések álltak.

A háború és szankciók okozta negatív gazdasági hatások enyhítése érdekében kidolgozott gazdasági védvonal keretében a Kormány kedvezményes hitelt biztosít a Széchenyi Kártyaprogramon keresztül, kiterjesztette a kamatstopot a kkv-kra, támogatást indított az energiaintenzív vállalatok számára, Gyármentő Programot indított.
A vállalatok versenyképességének további javításához a Kormány 700 milliárd forintos kerettel elindította minden idők egyik legnagyobb kormányzati hitelprogramját, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot. Ezzel 3000 milliárd forintnyi, azaz a GDP 4 százalékának megfelelő finanszírozási forrást biztosít a vállalatok számára a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi Kártya programokon keresztül.

Az eredmények elismerése mellett a Kormány szándéka továbbra is világos: úgy kell megvédeni a családokat, a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjasokat és a rezsicsökkentést, hogy továbbra is elkerüljük a recessziót. 2023-ban célul tűztük ki, hogy legalább 1,5 százalékos növekedést érjünk el, az év végére pedig egyszámjegyűre csökkentsük az inflációt. A Kormány értékelése szerint mindez érdemben járulhat hozzá, hogy 2024-ben újra kilőhessen a magyar gazdaság.

Magyarország az elhúzódó háború és a szankciók ellenére is növelte gazdasági teljesítményét

A magyar gazdaság 4,6 százalékkal erősödött a tavalyi évben. Magyarország az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók ellenére is növelni tudta gazdasági teljesítményét, sőt, az uniós növekedési rangsorban is előkelő helyen szerepel – kommentálta Varga Mihály a Központi Statisztikai Hivatal adatait az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása előtt Brüsszelben. A tárcavezető hangsúlyozta: Magyarország annak ellenére növelte gazdasági teljesítményét, hogy továbbra sem jutott hozzá a neki járó helyreállítási forrásokhoz.

2021-ben 7,1%-kal, tavaly 4,6%-kal erősödött a magyar gazdaság, és azon dolgozunk, hogy idén is elkerüljük a recessziót – hangsúlyozta Varga Mihály. Mint mondta: bár az utolsó negyedévben 0,4%-os lassulást mértek, ez enyhe és átmeneti mérséklődés, az idei évben már folytatódhat a növekedés. A magyar gazdaság teljesítményének az alapja a munka: az elmúlt évtizedben 1 millió új munkahelyet teremtettünk, a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,7 milliót – ismertette Varga Mihály kiemelve, hogy a magyar munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb Európában, 4% körüli.

A magyar tárcavezető az uniós pénzügyminiszteri csúcs kapcsán kifejtette: az egyik legfontosabb téma az Európai Unió versenyképességének megőrzése volt. Rámutatott: ha Európa nem cselekszik, végképp lemaradhat az amerikai és az ázsiai kontinens mögött, a sokszorosára drágult energia mellett működő európai cégek ugyanis nem lehetnek versenyképesek a világpiacon. Ezt a helyzetet rontják az amerikai gazdaságvédelmi lépések is, amelyek hátrányosan megkülönböztetik az Európában gyártott elektromos autókat – húzta alá Varga Mihály. Kiemelte: Magyarország nem ellenzi az állami támogatási szabályok átmeneti és célzott enyhítését Európában, ez azonban nem torzíthatja az egységes piacot. A kiindulópont az uniós forrásokhoz való egyenlő és kiszámítható hozzáférés minden tagállam számára – jegyezte meg.  A pénzügyminiszter kitért rá, számot kell vetni arról is, hogy az eddigi eszközök mennyire voltak hatékonyak. Mint mondta: az RRF esetében az összesen több mint 670 milliárd euróból mindössze 144 milliárd eurót használtak fel 2021 júniusától 2023. február elejéig, és ebben az időszakban 5 tagállam egyetlen eurócentet sem kapott. Ez 21 százalékos felhasználás 20 hónap alatt, holott a helyreállítási eszköz célja éppen a gyors segítségnyújtás lett volna – mutatott rá Varga Mihály.

Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek