Rejtélyes eltűnési ügy miatt nyomoz a soproni rendőrség. Bókon Violettának 2014 májusában veszett nyoma, a magyar hatóságok azt feltételezték, hogy a 25 éves lány Londonba utazott. A reptéren még becsekkolt, ám Londonba már nem érkezett meg.
A 25 éves fertőrákosi Bókon Violettát korához képest önállótlan, félénk és zárkózott lánynak írja le környezete. 2014. május 14-én otthonából Budapestre utazott vizsgát tenni. – Csecsemőgondozónak tanult, két vizsgája volt hátra. Amikor Budapestre ért, még üzent a szállodájából, hogy minden rendben. Másnap kijelentkezett, a portán azt mondta: a Ferihegyi repülőtérre megy és Londonba utazik munkát vállalni. Állítólag be is csekkolt, de azt azóta sem tudjuk, hogy pontosan hol lehet – mondja el a Borsnak a lány édesapja, Sándor.
Violetta szülei rögtön jelentették lányuk eltűnését a rendőrségen, de a magyar hatóságok bűncselekményre utaló jelek hiányában, kilencven nap után, 2014 augusztusában lezárták a nyomozást. Sándor úgy véli: akkor kellett volna kicsit nagyobb elánnal keresnie a lányát, amíg „forró” volt a nyom.
A család több magándetektív segítségét is kérte, végül egy Londonban dolgozó magyar származású nyomozó eredményt ért el. – Ő kiderítette a brit hatóságoknál, hogy szerintük a lányom nem lépett be az Egyesült Királyság területére. Mi annak idején szerettük volna megnézni a repülőtér biztonsági kameráinak a felvételeit.
Néhány képhez hozzá is jutottunk, de ezeken nem szerepelt a lányom, holott állítólag becsekkolt – sóhajt Sándor. Végül az új bizonyítékok alapján a magyar hatóságok januárban újraindították a keresést. A Petőfi Attila vezette döglött ügyek osztályáról Budapestről küldtek Sopronba egy tapasztalt nyomozót, most ő felügyeli az eljárást.
A rendőrség megyei sajtószolgálata megerősítette a Borsnak, hogy valóban folyik a keresés Violetta ügyében. Korábbi közlésük szerint többek közt a társadalombiztosítóval, a bv-intézetekkel, a légitársasággal és az Interpollal is felveszik a kapcsolatot, ellenőrzik a lány híváslistáját is. Sándorék eközben másfél éve hazavárják lányukat: – A szobája is ugyanúgy van, ahogy hagyta. Nagyon várjuk haza! – sírja el magát az édesapa.
