Forrás: Czerkl Gábor
„Üzenem Illés bácsinak, hogy hiányzik a krémese” – kiált utánunk egy gödöllői, amikor arról érdeklődünk, merre találjuk a tavasszal bezárt legendás cukrászdát. Mostanra már nem sok minden utal a fél éve még nyüzsgő helyre. Az utca felett lógó cégért leszerelték, az ablakokat és az ajtókat berácsozták, a kerítés kapujára lánc került. Habár az élet eltűnt az udvarról, a 78 éves Illés bácsi azóta is ott lakik a házban – egyedül.
– Soha nem nyitok már ki, a cukrászdába sem teheti már be senki a lábát. Mióta bezártam, szó szerint egyetlenegy süteményt sem sütöttem. Néha jönnek, hogy úgy ennének ezt vagy azt, de már nem készítek semmit. A minap sírva szereltem szét a fagyigépet, amit anno még én raktam össze. Potyogtak a könnyeim, nagyon összetörtem. Ha hagyták volna, az utolsó lélegzetemig viszem a boltot. Ez volt az életem, el tudja ezt képzelni? – kérdezi könnybe lábadt szemmel, majd hozzáteszi: még nem adja el a berendezési tárgyakat az önkormányzatnak.
Emlékezetes, hogy tavasszal óriási botrányt kavart Barna Illés cukrászdájának ügye. Az idôs mester fél évszázadon át vitte a gödöllői helyet. Májusban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vizsgálatot indított ellene, az ellenőrök megállapították, hogy a gépeket azonnal modernizálni kell. Ekkor rengetegen Illés bácsi mellé álltak, de ő inkább úgy döntött: bezárja népszerű cukrászdáját.
– Azóta kipihentebb vagyok, habár hiányzik a sütemények illata. Annak idején hajnali fél kettőkor keltem. Egyedül sütöttem a krémeseket, a képviselőfánkokat, készítettem a fagylaltokat. Nem volt nagy választék, de ami volt, azért rajongtak az emberek. Az egészségemet viszont sajnos megviselték a történtek. A szívem rakoncátlankodik, a lábamat és a nyakamat is műteni kellett – meséli Illés bácsi. Most már csak a ház körül tevékenykedik, de igyekszik pihenni is.
