<p>Bizarr művészet - ezt a címet viseli sorozatunk, melyben világhírű alkotók megdöbbentő, megbotránkoztató, sokszor sötét titkairól rántjuk le a leplet. Most olyan titkoknak eredünk a nyomába, amik akár egy új Da Vinci-kód alapjai is lehetnének.</p>
Dan Brown 2003-ban megjelent A Da Vinci-kód című könyve - majd pedig az abból készült sikerfilm - hirtelen emberek millióiból hozta elő a művészettörténészt. Noha a könyvben leírt - és az író által a valóságon alapulónak kikiáltott - elméletek és tények nagy részéről kiderült, hogy hamisak, ez mégsem állította meg a rajongókat, hogy ezrével zarándokoljanak a Louvre-ba vagy épp a milánói Santa Maria delle Grazie-kolostorba, hogy ott titkos jelek után kutassanak.
Most olyan rejtélyeket szeretnénk feleleveníteni, amik a legnagyobb reneszánsz műalkotásokat helyezik egy kicsit más megvilágításba. Hogy az egyes esetekben véletlen egybeesésről, egy vad elméletről vagy nagyon is helyes megfigyelésről van szó, arról jelenleg még megoszlanak a szakértők véleményei - tény azonban, hogy a reneszánsz nagyon is szerette a titkos jelentéseket, a rejtett, kódolt üzeneteket.
Mona Lisa szeme
Alighanem a világ egyik leghíresebb festményéről van szó, amit számos rejtély övez. A legismertebb: ki is látható a képen? Sokan ugyanis vitatják a hivatalos álláspontot, mely szerint Francesco del Giocondo Lisa nevű feleségét ábrázolná Leonadro da Vinci alkotása. Van, aki szerint a művész az anyjának állított emléket a képpel, más szerint saját magát festette meg, megint más azt állítja, hogy a nő a rejtélyes mosoly mögött Aragóniai Izabella, Milánó hercegnéje. Annyi bizonyos: Leonardo különös becsben tartotta a festményt, élete utolsó éveiben mindenhová magával cipelte - és titkos jeleket is elrejtett rajta.
Szakértők 2010-ben hozták nyilvánosságra a szenzációs felfedezést: a női figura szemeibe szabad szemmel nem, csak erőteljes nagyítás alatt látható számokat és betűket festettek. A jobb szemben az LV felirat jelenik meg (ami nyilvánvalóan az alkotóra utal), míg a balban olyan számok és betűk vannak, amiket nehezebb dekódolni. Kérdés persze, hogy Leonardo ennyire előre látta volna a technológia fejlődését (ne feledjük: maga is feltaláló volt!), vagy egyszerűen csak az utókor akar belelátni valamit a véletlenszerű ecsetvonásokba?
Képbe rejtett zene
Leonardo - és az egész művészettörténet - másik legismertebb műve kétségtelenül az Utolsó vacsora. A kép A Da Vinci-kódban is kulcsszerepet kapott, és sokak szerint rejtett üzenetek tucatjait tartalmazza. 2007-ben Giovanni Maria Pala fedezhette fel az egyiket: az apostolok előtti asztalon a kenyerek - az apostolok karjaival együtt - hangjegyeket mintáznak. Jobbról balra olvasva (Leonardo a naplóit, jegyzeteit is megtükrözve, jobbról balra írta) olyan 40 másodperces dallamot adnak ki, ami még a legkomolyabb Da Vinci-kutatók szerint sem lehet a véletlen műve.
Pláne, ha figyelembe vesszük, hogy a reneszánsz művészek, gondolkodók polihisztorok voltak: nem csak egy-egy művészeti ágban mozogtak otthonosan, hanem szinte mindenben kipróbálták magukat. Leonardo például amellett, hogy nagyszerű festő és szobrász volt, a tudományok iránt is érdeklődött, találmányokon dolgozott, és a zeneszerzés világába is belekóstolt. Michelangelo szonettjei pedig a költészet történetébe is beírták a szobrász-festőt.
Rejtett képek a Sixtus-kápolnában
Ha már szóba került Michelangelo: 1990-ben egy orvos, Frank Meshberger szúrta ki, hogy a Sixtus-kápolna mennyezetfreskóiban több anatómiai rajz is el van rejtve. Olyanok, amiket az átlag néző nem vagy csak nagyon nehezen szúr ki, az orvosi anatómia ismerői azonban tisztán látják, mennyire precíz ábrák is ezek.
A legfeltűnőbb talán Ádám teremtése. Ha Isten alakját és az őt körülölelő teret nézzük, gyakorlatilag egy agy metszeti képét kapjuk - méghozzá egy anatómiailag rendkívül pontos agyét. Ne feledjük, Michelangelo monumentális alkotása az 1500-as évek elején készült, amikor az orvosi ábrák még nem voltak olyan precízek és a nagy nyilvánosság számára elérhetőek, mint ma, az internet korában. Az viszont tudott, hogy az anatómiai pontosságért rajongó festő 17 éves kora óta sokat boncolt, hogy jobban megismerje az emberi testet.
Michelangelo painted the human brain onto the Sistine Chapel... pic.twitter.com/KyjAj4s
— Jessica Chambers, MD (@jychambers) 2012. április 2.
Meshberger felfedezését később újabbak követték: ma már számos jelenetben tudhatjuk, hogy megbújuk egy-egy anatómiai ábra.
