Somló Tamás két héttel ezelőtti, és Laux József szombati halála egy emberként rázta meg a zenészvilágot. Omegás társai sírva nyilatkoztak.
tragédia Évtizedek után először, hétfőn újra összeállt az ős-Omega. Bár ez akár a rocktörténelem ünnepe is lehetett volna, mégis szomorú volt az apropója, hogy Benkő László, Kóbor János, Kovacsics András, Varsányi Gergely és Laux József ismét egy szobában tartózkodott. A szoba ugyanis Laux balatonfüredi kórterme volt, teli gépekkel, infúziós palackokkal és egy végtelenül gyenge zenésszel. Laux évek óta küzdött különböző betegségekkel: magas volt a cukra, rossz a szíve és a veséje, korábban találtak egy jóindulatú daganatot is a fejében.
Agyműtétre várt, mert az eddig csak egyensúlyproblémákat okozó daganat növekedni kezdett – a balatonfüredi szívkórházban fel akarták erősíteni a nagy műtétre. A héten Budapestre szállították, két kórházat is megjárt, hogy elvégezzék a beavatkozást, de Laux ezt már nem tudta megvárni. Kóma közeli mélyalvásba került, tüdőgyulladást kapott, veséi is felmondták a szolgálatot, végül az összes szerve leállt.
Laux Józsefnek két házassága volt, második feleségétől, Magditól körülbelül egy évvel ezelőtt költözött el, de jóban maradtak, rendszeresen találkoztak. Eladták a házukat, az addigra meggyengült Laux pedig az összegből már nem saját házat vett, hanem egy idősek otthonába költözött, ahol saját apartmant bérelt. Magát látta el, de biztonsággal töltötte el a tudat, hogy bármikor segítséget kérhet.
– Hétfőn a Balatonnál volt koncertünk, közel hozzá, ezért meglátogattuk. Fantasztikus és megrázó, hogy még tudtunk találkozni, és mindannyian ott álltunk az ágyánál. Egyben olyan is, mint egy lázálom. Megdöbbentő volt a látványa, hiszen egy héttel ezelőtt még Somló Tamás temetésén találkoztunk. Már akkor is gyanús volt, hogy nincs jól, de erre senki nem számított. Hívtuk, hogy jöjjön, doboljon el egy nótát, próbáltunk erőt önteni belé. Felismert még minket, de távozáskor már csak annyit mondott, ez volt az utolsó találkozásunk – mesélte sírva Benkő László, aki úgy fogalmazott, természetes barátainak halála, hiszen nem fiatalok már, de akkor is összezúzza az embert. – Úgy próbáltunk élni, hogy egyre nagyobb kamasz lett belőlünk. Nem számoltam az éveket, születésnapokkor is csak sunyin hátranéztem, hogy mennyi van mögöttem, de előre sosem. Somló és Laux azonban kimozdított ebből. Félek, hogy én leszek a következő – mondta a zenész.
Kóbor János szerint is elkeserítő látvány volt, ahogy zenésztársuk feküdt a rideg kórházi szobában. – Láttuk, hogy gyenge, aggódtunk érte, hogy talán kockázatos ebben az állapotban a műtét. Miután eljöttünk tőle, a koncertig egymáshoz sem szóltunk, nem tudtunk mit mondani. Le kellett nyomnunk a bulit úgy, hogy a közönség semmit se vegyen észre. Utána viszont Lacival összeölelkeztünk. Talán akkor fogtuk fel. Múlt héten elénekeltük az Éjszakai országút című számunkat Somló emlékére, pedig nem játszottuk már ezer éve. Ezen a héten Józsi emlékére fog szólni ez a dal, de soha többet nem szeretném eljátszani – mondta szintén sírva Kóbor János.