Tíz év múlva száz emberrel a fedélzeten űrhajót indítana a Marsra Elon Musk. A milliárdos feltaláló töretlen optimizmussal reméli, hogy még az ő életében ember teszi a lábát a vörös bolygóra.
Forrás: AFP
Hogy a Földtől 225 millió kilométer távolságra lévő Marson vajon tényleg sikerül-e telepesekként egy új világot létrehoznunk, egyelőre hatalmas kérdőjel. Bolygónk és vele együtt a világegyetem több milliárd éve keletkezett, az ember mégis az elmúlt évszázadban jutott el odáig, hogy testközelből ismerje meg az űrt és a többi bolygót.
Az űrkorszak közel hatvan éve kezdődött, amikor 1957-ben a szovjet Szputnyik–1 nevű mesterséges holdat fellőtték az űrbe. Ez volt a Föld első mesterséges holdja.
Lajka kutya
Az űrkutatás első nagy kérdése az volt, hogy vajon sikerül-e élőlényt épségben feljuttatni a világűrbe. Eleinte állatokat kísérleteztek. 1957. november 3-án küldték fel a Szputnyik–2 műholdat, fedélzetén a keverék Lajka nevű kóbor kutyával. A négylábú bebizonyította, hogy az élő szervezet kibírja az űrlétet.
A kutyus űrbe lövése a mai napig felháborítja a nemzetközi közvéleményt, ugyanis a műholdat úgy tervezték meg, hogy nem tudott visszatérni a földre. Az oroszok eleinte azt terjesztették, hogy Lajka több napig életben volt, és humánus eszközökkel vetettek véget az életének. Később kiderült, hogy a műhold túlmelegedése miatt pár órával a kilövés után elpusztult. A Szputnyik–2 végül százhatvankét nap keringés után a légkörben égett el.
Majom az űrben
Jobban sikerült viszont a Ham nevű csimpánz tizenöt perces űrkalandja. Az amerikaiak ezzel bebizonyították, hogy nemcsak feljuttatni, de hazahozni is lehetséges élőlényt az űrből. A majmot 1961. január 31-én küldték fel a Mercury-Redstone űrszerelvénnyel. A negyedórás utazás után – néhány technikai malőrt túlélve – az emlős épen és egészségesen tért vissza a Földre.
Gagarin, a hódító
Miután az állatokkal való kísérletek sikeresnek bizonyultak, 1961. április 12-én a szovjetek a világűrbe küldték Jurij Gagarint. Ő volt az első ember a történelemben, aki meghódította a világűrt. Gagarin a Vosztok–1 nevű műhold fedélzetén hagyta el a Földet. A feljegyzések szerint száznyolc percig tartózkodott a bolygón kívül, ez idő pedig arra volt elég, hogy megkerülje a Földet. A szovjet űrhajós űrutazása világszenzációnak, hatalmas áttörésnek számított az űrkutatásban.
Az első nő
Noha a korabeli vizsgálatok szerint a női szervezet nehezebben viseli az űrlétet, a szovjeteket ez sem akadályozta meg, hogy női asztronautát lőjenek ki a világűrbe. Valentyina Tyereskova 1963. június 16-án a Vosztok–6 nevű műhold fedélzetén a nők közül elsőként lépett a világűrbe. Küldetése során negyvennyolcszor kerülte meg a Földet, három nap után tért vissza bolygónkra. A 79 éves Tyereskova még ma is él, a Holdon egy krátert is elneveztek róla.
Magyar a Föld körül
Hazánk a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. Farkas Bertalan 1980. május 26-án az esti órákban indult a világűrbe a Szojuz–36 űrhajón Valerij Kubaszov orosz űrhajós társaságában. Két nappal később a Szaljut–6 szovjet űrállomással kapcsolódtak össze. Farkas 1980. június 3-án landolt Kazahsztánban.
