Hétfő hajnalban elhunyt Czeizel Endre - tájékoztatta az orvos-genetikus lánya hétfőn az MTI-t.
A tudóst hosszú, méltósággal viselt betegség után, életének 81. évében érte a halál - közölte Czeizel Barbara.
Czeizel 2013 januárjában osztotta meg a nyilvánossággal, hogy leukémiás. Egyszer leküzdötte a betegséget, de szeptemberben újra kórházba került. Kemoterápiás kezelést kapott, ami nagyon megviselte. Áprilisban azt mondta, felkészült a halálra, de a lelke mélyén még hadakozik ellene.
Mint megírtuk, szerelmével - akitől két gyermeke is született - magzatvédő céget hoztak létre fiatal nők részére.
Az orvos-genetikus 1935. április 3-án született. Orvos-genetikus, az orvostudományok akadémiai doktora volt.
Tanulmányait a budapesti cisztercita gimnáziumban és a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen végezte.
1959-től az Országos Közegészségügyi Intézetben a Humángenetikai és Teratológiai Osztály munkatársa lett. Mellékállásban a János Kórházban dolgozott, 1973-ig mint a szülészeti osztály családtervezési tanácsadója, majd 1973-tól főorvosként vezette a humángenetikai és teratológiai laboratóriumot (1984-től osztályt). Ekkor lett a WHO központ igazgatója is.
1973 óta végzett genetikai tanácsadást. 1984 után egy időben az ENSZ Egészségügyi Világszervezeténél (WHO) dolgozott. Kutatásai kiemelkedő témája az öröklődés, a genetikai ártalmak, a veleszületett adottságok vizsgálata, valamint az epidemiológia. Kiemelkedő szerepet vállalt a genetikai ismeretterjesztésben. Hat televíziós sorozat szerkesztő-műsorvezetője volt. Ő alapította Zuglóban a Családtervezési Központot. Számos tudományos társaság tagja.
1996-98 között a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatója volt, innen ment nyugdíjba. Létrehozta a veleszületett rendellenességek országos nyilvántartását, bevezette a genetikai tanácsadás szervezett módszerét, elsőként írta le számos veleszületett rendellenesség előfordulási sajátosságait, kidolgozta az optimális családtervezési modellt. Haláláig az egészségmegőrző és genetikai tanácsadás népszerűsítője volt.
1997-ben perbe fogták Gáti Mariann és társai magyar–amerikai örökbefogadási bűnügyében. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla egy pontban bűnösnek találta és kétszázezer forintos pénzbüntetéssel sújtotta.[3] Ügyéről könyvben is beszámolt.
Czeizel szakmai súlya miatt az életműve ritkán vált kritika tárgyává. Tévedései között említendő, hogy az általa vezetett csoport napjaink budapesti lakosságának mintaként vett örökítőanyagából vont le tudományos és történeti következtetéseket.
